2014. április 20., vasárnap, Tivadar, Töhötöm napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Magyar boltok
CSS váltás
Friss hírek
23:08 Skandalum: a hevesi rendőrkapitány és a helyi bűnügyi statisztikák tagadni merészelik, hogy rend lenne22:07 Gönczi magyar kajszipálinka lett Magyarország legjobb kereskedelmi pálinkája 2014-ben22:00 A körmenetbe hajtott egy autó Galgahévízen21:50 Krisztus feltámadt: Az Úr angyala elhengerítette a követ és ráült21:37 Amerikai egyetemi professzorok tanulmánya: az USA nem demokrácia!21:25 Kiállítás a Szent István csatahajó vízrebocsátásáról21:03 Kampánygondolatok pár percben XXII. – Akik nem akarják érteni...20:52 Élesedik az egyiptomi elnökválasztási kampány, újabb jelölt jegyeztette be magát20:39 Pápua-Új-Guinea: Súlyos földrengés után cunamiveszély20:18 Megújul a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely19:51 Teherán szerint rendeződött az iráni atomprogram egyik legfontosabb pontja19:34 A Boko Haram iszlamista szervezet vállalta magára a hétfői merényletet19:15 Elítélték, pedig a felesége csak "belefeküdt az ágyban felejtett késbe"18:57 Áldott, kampánymentes húsvétot kíván a Jobbik18:39 Putyin szerint a Nyugaton múlik a kapcsolatok rendezése
24 óra legolvasottabbjai

Lapszemle, Holokamu :: 2008-09-28. 12:50

Bátor magyar hölgyek kontra kötözködő holokauszt-szökevény, avagy...


A Népszabóság zsidajánakajánlásával
Avagy hogyan reklámoz címlapon Gede-kiadványt a Népszabadság Online. Köszönjük, a hölgyeknek pedig innen is szeretnénk legnagyobb tiszteletünket kifejezni kiállásukért. Pécsi, nemzeti érzelmű olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy látogassanak el a vasútállomásra az újságosstandhoz, és vásárlással biztosítsák az üzlet hosszú távon való megmaradását. Fontos bástyaként állja a cionista rohamokat a vörös Pécsett, tartani kell a végsőkig. Most pedig induljon a holo-propaganda legfrissebb epizódja.
De előtte - amíg olvasóink becsatolják biztonsági öveiket - még annyit elmondanánk, hogy szívünkön viselve az esetlegesen honlapunkra tévedő, csendes többség passzivistáinak érzékenységét, zárójelben végig ott leszünk velük, fogjuk a kezüket, és igazságmorzsáinkkal próbáljuk csökkenteni a holoipar által mesterségesen felkorbácsolt "rettegés" fokát. Figyeljük meg, hogyan dobja félre a stilisztika szabályait, hogyan ismételgeti szinte imaszerűen az "antiszemita", "vagonokba" szavakat, a magát minden bizonnyal újságírónak képzelő, az újságosstandot többször, a nyilasterrort, a véleményrovatot, és a márpediget csak egyszer külön író, rossz magyarságú médiaprostituált.
Wass Albert művei uralják a pécsi vasútállomás központi csarnokában az egyik újságosstand kirakatát. Ott, ahol 1944-ben ötezer (mivel ez egy hivatalos adat, ezért amennyiben az igazság közelébe szeretnénk férkőzni, legalább tízzel kell osztanunk) helybéli zsidót tereltek vagonokba, antiszemita (értsd: szabadságszerető, igazságkereső) könyvek néznek vissza ránk. Pár napja még antiszemita könyvek borítójának grafikái néztek le ránk az újságos stand ablakból. A bolt bérlője beszedte ezeket a könyveket. Kényszerből tette. (Miután a törvényes kereteket betartva árusított, nem tiltott könyvek ellenére beindult a liberális médiaterror.)
A történetről írtunk: Heindl Péter, pécsi jogász levelet írt lapunk vélemény rovatába, mivel felháborította, hogy azon az állomáson, ahol 1944-ben ötezer helybéli zsidót tereltek vagonokba (nem kell beszarni, "csendes többség", kezünk továbbra is kezeteken: ma már számos dokumentum bizonyítja, hogy nem "megsemmisíteni" vitték a Talmud népét, hanem dolgoztatni, még fizetést is kaptak, lásd ezt), antiszemita könyvek foglalják el a talán legforgalmasabb stand kirakatát. S az üveg mögötti könyvek borítóján ábrázolt zsidók épp olyan nagy hasúak, horgas orrúak és gonosz tekintetűek, mint amilyen plakátokkal a nyilas terror idején gyűlöletet akartak kelteni a zsidóság iránt. (Már jóval korábban elkezdték valósághűen ábrázolni a "kazárokat", emlékezzünk csak az 1800-as évek végén induló, ma már kultikus kincsnek számító Herkó Páter névű szatirikus hetilapra.) Heindl írásának hatására az üzlet tulajdonosa, a Resti Zrt. - levélben - szólította fel a bérlőt, hogy szedje le az antiszemita kiadványokat.
A cég vezérigazgatója úgy látta, hogy az említett könyvek társadalmi feszültséget keltenek (lesz itt feszültség hamarosan, annyi bizonyos, a gázkamra-legenda talapzatára felhúzott cionista politikai csodafegyver az erózió jeleit mutatja, köszönhetően a revizionisták olyan mártírjainak, mint a kiváló vegyész Germar Rudolf  vagy Sylvia Stolz ügyvédnő), ezért nincs helyük a kirakatban. Ha mégis ott maradnak, akkor a cég felbontja a bérleti szerződést az üzlet működtetőjével, írta a Resti vezetője. A standot bérlő vállalkozó, Draskóczi Nóra hezitált pár napig, aztán leszedte a könyveket az ablakból.
Draskóczi Nórával akkor beszéltem, amikor még hezitált. A 29 éves kereskedelmi vállalkozó először azt mondta, hogy ő üzleti megfontolásból tartja ezeket a könyveket. A pár négyzetméternyi bolt havi bére 290 ezer forint, ennyi pénz kitermeléséhez szükség van a jól fogyó kiadványokra. 

A Népszabóságnál50%-os kedvezménnyel
Már pedig a kifogásolt könyvek jól fogynak. Az üzlet március óta árul hungarista, fasiszta és antiszemita munkákat, azóta 89-et vett át a bolt, és ezek többsége, szám szerint 75 gazdára talált. Draskóczi Nóra hozzátette, hogy az általa árult könyvek mind legális kiadványok, s nemcsak ő kínál ilyeneket. Itt bekapcsolódott a beszélgetésbe az asszony anyja, Draskóczi Ferencné – aki az üzletben lányával váltva dolgozik – és megemlítette, hogy a szemközti újságosnál Mein Kampfot is lehet kapni. Átmentünk, megnéztük, van-e. Nem volt: megvették az utolsót is. (Nagyszerű, ébred már az oroszlán! További bizonyítékként, lásd a lélekerősítő MTA-felmérést.)
Visszamentünk Draskócziék üzletébe, és arról kezdtem faggatni a bérlőt, hogy ő mennyire ismeri a kifogásolt könyveket. A mosolygós, közvetlen asszony azt mondta nem olvasta őket. Később viszont elismerte, hogy tudja mi áll bennük, s közlendőjüket nem tartja bántónak. Vitatkozni kezdtünk:

- Úgy érzi, nem hazugak és uszítók ezek a könyvek? - kérdeztem az asszonyt.
- Minden könyvben lehet hazugságokat találni – vágta ki magát.
- De ezek eleve tendenciózus hazugságokra épülnek.
- Én hiszek bennük.
- Elhiszi például azt, hogy nem volt holokauszt?
- Valamennyi zsidót biztosan megöltek, de nem annyit... (Bravó, véd és visszaszúr, akár a vívók, nem véletlenül vagyunk katonanemzet.)
- Hanem mennyit?
- Nem tudom. Kevesebbet.
Beavattam őt a családom sorsába. Elmondtam neki, hogy apám zsidó volt, tizenkét tagú famíliáját deportálták, s hárman élték túl a koncentrációs táborokat. (Ki tudja, hogy igaz-e? Mindenesetre Defonseca és Horn Gábor már lebukott.) Anyám katolikus családja összehasonlíthatatlanul szerencsésebb volt: ők összesen 23-an voltak, és valamennyien túlélték a háborút. Amikor végeztem a „leltárral”, csend szakadt ránk, Végül Draskóczi Ferencné szólalt meg:
- Sajnálom. A maga apjának családja - úgy látszik - balszerencsés volt.
Másról kezdtünk beszélni. Draskóczi Nóra nem értette, miért követeli egy utas - és most már az üzlet tulajdonosa is - a törvény által engedélyezett könyvek beszedését. Válaszul megosztottam vele Heindl Péter érvét:
- Heindl úgy gondolja - s ezzel én is egyet értek -, hogy egy állami tulajdonú cég üzletében ne lehessen a kirakatba kitenni olyan könyveket, amelyek embertársainkat a származásuk miatt sértik, támadják és befeketítik.
- Más üzletekben is árulják ezeket a könyveket – ellenkezett Draskóczi Nóra.
- Nem vitatom, de azokat a boltokat nem állami cég adja bérbe.
- Mit számít ez?
- Az állam semmilyen módon ne adjon teret az ilyen eszméknek. Ha megteszi, akkor az állami iskolákban is lehet majd antiszemita eszméket hiteles tényként a gyerekekbe oltani.
Újra csend szakadt ránk. Draskóczi Ferencné fordított a szón:
- Ha bevesszük a könyveket a kirakatból, kénytelenek leszünk őket a pult alól árulni. Így a nyakunkon maradnak.
- Talán írják ki az ablakba, hogy: „Boltunkban antiszemita könyvek kaphatók” - ironizáltam az asszony üzleti problémáján.
- Jó ötlet – bólintott rá a bérlő anyja -, lehet, hogy kiírjuk.
A könyvek leszedése utáni napon nem volt ilyen kiírás az ablakban. Draskóczi Nóra azt mondta, az emberek enélkül is tudják, hogy milyen könyveket lehet kapni náluk. Hisz, ha egy bolt könyvkínálatát a kirakatban Wass Albert reprezentálja, akkor ott érdemes rákérdezni: van-e példány Bosnyák Zoltán könyvéből, a Magyarország elzsidósodásából? (Nálunk még van, nem is kell rákérdezni, csak megrendelni, amúgy ez most komoly? A halhatatlan Bosnyák Zoltán örök klasszikusa átcsúszhatott a NOL cenzorhálóján?)
(Ungár Tamás - NOL nyomán Kuruc.info)
Kuruc.info kommentár: Ezzel holo-időutazásunk végére értünk, dőljünk hátra kényelmesen, lazán fújjuk ki a levegőt, ugye, hogy nem is kellett félni? Igen, kedves olvasó, ennyit számít  a kurucok megnyugtató kézfogása. Nézzen, meneküljön be máskor is, ha üldözőbe veszik az antiszemitizmus-ipar kufárjai, ránk mindig számíthat.

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Támogassa portálunkat!
Legolvasottabb hírek
Linkek
További linkek
Humoros kép 
Szavazás
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2014 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Ingyenes linkcsere | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready
47