/Eredetiben itt olvasható./
Győri Nemzeti Hírlap, 1945. február 16.
Buda elesett és a világtörténelem egyik leghősibb harcának színhelye felett, magyar és német katonák, harcba rohant gyermekek és hős nők vérével öntözött fővárosunk romjai felett összecsapott most a világtörténelem legaljasabb, leggonoszabb fegyveres csordájának szörnyű árhulláma.


Elérte ez a hullám a Várhegy hősen védett magasságát és elönti most Budapestet pincéktől a legfelsőbb magasságokig, hogy a legázolt hős városon átvegye ideiglenes uralmát a fegyvert sohsem fogó, de a fegyveresek mögött vérszomjas dühhel és gőggel a romokra ugró zsidóság.
Buda elesett. Osztozott húgának, Pestnek szomorú sorsában. A menekültekkel kétmillióssá zsúfolódott Pest és Buda annyi német és magyar vér, annyi könny, és jaj és annyi hősi áldozat után is az ázsiai hordák kezére jutott.
Csütörtökön délután rádión jelentette be Buda elestét a honvédelmi miniszter. Megremegett a kemény katona hangja és ennek a hangnak fájdalmas megrezdülésére egy vérző és szenvedő ország népének szeméből omlott a könny.
Sírtak a magyarok 1945. február 15-én, mert volt mit siratniok. És volt kit siratniok! Hiszen minden magyar családnak szívébe vágott a hír: Buda elesett! Mert minden magyar családnak nemcsak a főváros, nemcsak az ország szíve, de testvérek, rokonok, a szeretett asszony, a drága kis gyermek, az anya és apa, a vőlegény, a menyasszony, a jó barát elvesztését is jelenti Buda elvesztése. Még reménykedtünk: akit szeretünk, talán át tudott menekülni Budára és megkíméli az Isten az orosz és zsidó fenevadaktól. De most már hiába imádság és könny: Buda elveszett. Senki nem tudja, senki nem tudhatja, mi lett a sorsa, vagy mi lesz a sorsa annak, akihez hét hét óta az imádság és a sóhajtás szárnyain szállhatott csak el aggódása a fegyverek gyilkos zárógyűrűje felett. Senki nem tudja, hogy valaha az életben szívére ölelheti-e Budapesten maradt édesanyját, édesapját, szeretett feleségét, drága kis gyermekeit, kedves unokáit, menyasszonyát, vagy vőlegényét. Talán soha nem is tudja meg, hogy mi lett velük, meghaltak-e vagy élnek-e valahol rabszolga baromként elhajtva messze Oroszországban, vagy bedobva valahol egy tömegsírba, melyre még fejfát sem állít az istentagadó bolseviki és a gyilkos sötét zsidó!
Buda is elveszett. Buda is elesett. A Horthy-klikk árulása, a Miklós vezérezredesék átpártolása rántotta ebbe a szörnyű sorsba hazánk szívét, melyet akkor, mikor hazáját is hatalmas hadak ostromolják, olyan példátlan hősiességgel védett a német bajtárs és védett fogcsikorgatva a magyar férfi, ifjú és magyar nő.
Buda elesett. Nem szégyelljük: szívünk megcsikordult, szemünket keserű könny lepte el, mikor a hírt bemondta a rádió.
Van miért könnyeznünk, jogunk van ezekhez a könnyekhez.
De ha felszáradt a könny, akkor felemeljük fejünket. Szemünkben haragos dac villan, kezünk ökölbe szorul.
Asszony a férjedet, anya a fiadat most már úgy-e nem visszatartod, hanem sikoltva és követelve küldöd: Ragadj fegyvert! Bosszuld meg a budapestiek és minden magyarok szenvedését! Menj és harcolj, mert ha romokká tépve is, de vissza kell foglalni Budapestet és vissza kell foglalni ezt a meggyötört és meggyalázott országot!
Buda elesett. De erőnk ettől a fájdalomtól megszázszorozódik és a tavaszi nagy rohamban diadalmas honvédségünk megfizet minden csepp vérért, minden könnyért és minden jajért!
Buda elesett, de Buda állni fog! Megsemmisülni, vagy megsemmisíteni. Ez a kérdés. Erre csak egy a válaszunk: Megsemmisítjük az ellenségeinket, ha meghalunk is!
p–j–
(Pohárnok Jenő főszerkesztő)

Budapest hős védői kitörtek az ostromgyűrűből
Nagy elhárító siker a Balatontól délre
Az ellenség egy arcvonalon sem ért el újabb eredményt
Győri Nemzeti Hírlap, 1945. február 16.
Budapest, február 15. NTI. A véderő főparancsnokság jelenti:
Budapest teljes körülzárása után a város védői közel 50 napon át tartották magukat a lehető leghevesebb ellenséges támadások és a nagy fölényben levő szovjet erők ellen, hosszú ideig lekötve azokat.


A bátor német-magyar helyőrség, amikor elfogyott lőszere és élelmiszere, a parancsnak megfelelően kitört az ostromgyűrűből és az első részlegek máris elérték Budapesttől nyugatra saját arcvonalunkat. A Balaton és a Sárvíz-csatorna között páncélosaink többnapos harcban elsöpörtek egy betörési helyet, melyet az ellenségnek február 9-én kilenc lövészhadosztállyal és egy gyors dandárral sikerült elérnie. A súlyos véres veszteségen kívül 22 páncélost, 166 löveget, számos más fegyvert, 134 járművet és több száz foglyot vesztettek a bolsevisták.
A Nyugati Beszkidektől északra hiába támadtak a szovjet csapatok. Az Alsó-Sziléziában újonnan kiépített retesz arcvonalunk előtt, valamint Boroszlónál és Glogaunál csapataink kemény harcokban szintén szétvertek erős bolsevista támadásokat. Az Odera kanyarban sikerült a bolsevistáknak Grünbergig előnyomulniuk. Fürstenberg és Oderburg között még jobban összeszorítottuk az ellenséges hídfőállásokat és több szakaszon ettől északra visszavertük a szovjet támadásokat.
Pomeránia déli részében saját támaszpontjaink heves bolsevista támadásokat hárítottak el. Posen város területén súlyos utcai harcok tombolnak.
Nyugat-Poroszországban Konitz és Graudenz között a szovjet csapatok tovább folytatják áttörési kísérleteiket. Súlyos véres veszteség és 40 ellenséges páncélos elpusztítása mellett sikerült feltartóztatni őket.
Kelet-Poroszországban sikertelenek maradtak az ellenséges támadások. A tegnap kilőtt 60 ellenséges páncélossal együtt január 12-e óta ezen a területen több mint 2600 páncélost semmisítettünk meg.
Csata- és vadászrepülőink a szovjet utánpótlást szállító menetoszlopok ellen intézett támadásaikkal lényegesen tehermentesítették a hadsereg csapatait, 59 páncélost, 28 löveget és 400 gépjárművet semmisítettek meg.
Nyugaton a Rajna alsó folyása és a Mosel közötti arcvonalon csapataink tegnap is szétverték a hatalmas anyagbevetéssel végrehajtott angol támadásokat. A Reischwaldtól délre lereteszeltünk néhány helyi jellegű ellenséges betörést. Gyors német harci és csatarepülőgépek megfigyelt jó hatással éjjel-nappal támadták ezen a hadszíntéren az ellenséges utánpótlási támaszpontokat és készültségi állásokat. Sarlautern és a Rajna között több ellenséges előretörés hiúsult meg.
Olaszországban rohamcsapataink a Bolognától délre húzódó hegyeken megsemmisítették egy ellenséges támaszpont helyőrségét és számos foglyot ejtettek. A Faenzától északnyugatra végrehajtott brit támadás összeomlott.
Hercegovinában a nagy fölényben levő ellenséges erőknek elkeseredett harcok után sikerült benyomulni Mostarba. A Drina alsó folyásának nyugati partján a napok óta súlyos harcot folytató csapataink megtörték az ellenség ellenállását és előrenyomulásban vannak észak felé.
Angol-amerikai terrorbombázók éjjel és nappal támadták Közép-Németország, Szászország területét, Münsterland és délkelet-németországi területet. Különösen súlyos találatok érték Chemitz városát. A lakónegyedekben, Magdburgban és ismételten Drezdában keletkeztek még súlyos károk és sok műemlék is elpusztult. Lelőttünk 59 ellenséges repülőgépet, majdnem kizárólag mind négymotoros bombázót.
Londonra tovább zúdul a megtorló fegyvereink tüze.
A hadi jelentés kiegészítéseképpen közlik: A Balatontól keletre lezajló harcokban különösen kitüntette magát az 509-ik nehéz német páncélos osztag, mely január 18. és február 8. között tíz saját egység elvesztése mellett 203 szovjet páncélost és rohamlöveget, 145 löveget és öt repülőgépet semmisített meg.
(Kuruc.info)