Az egyiptomi forradalmárok kezdettől tudták, hogy Amerika mögöttük áll, hiszen a tüntetések közvetlen kiváltója a WikiLeaks volt, amely nyilvánosságra hozta, hogy Washington Egyiptomban 2011-ben államcsínyt tervezett - írta a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.
Vlagyimir Ovcsinszkij kriminológus, az orosz alkotmánybíróság elnökének tanácsadója szerint az amerikai honlapokon és a brit sajtóban rengeteg bizonyíték látott napvilágot arra nézve, hogyan készítették ezt elő Barack Obama elnökségének első napjától kezdve. Az Obamával szemben álló külföldi elemzők egyenesen azt írják, hogy Obama vezényli a térség rezsimjeinek globális átalakítását, hogy helyreállítsa az "amerikai játékszabályokat", vagyis ellenőrzése alá vonja a majdani kínai, orosz és európai tőke- és energetikai áramlásokat.
"Obama nagy játszmája természetesen különösen azoknak nem tetszik, akik tartanak attól, hogy Izrael pozíciója meggyengül a Közel-Keleten" - írta a szerző.
Úgy vélte, a kairói rezsim megbuktatásával Obama számos feladatot oldott meg, elsősorban átalakította Izrael és a palesztinok viszonyát. Izrael Mubarakkal gyakorlatilag elvesztette támaszát és fő szövetségesét, Tel-Aviv kénytelen lesz Obama szabályai szerint játszani, nem zsarolhatja az elnököt az Irán elleni megelőző támadás lehetőségével. Ezért, s nem a Muzulmán Testvériség esélyei miatt támogatta az egyiptomi forradalmat Amerika mellett leglelkesebben Irán - vélte a szerző.
Emellett szerinte semmiféle forradalom nem törhetett volna ki Egyiptomban, ha Obama nem gyakorolt volna nyomást az ottani hadseregre. "Sokan úgy vélik, február 11-én éjszaka katonai puccs történt, de lehet, hogy nem egy, hanem két államcsíny zajlott le azon az éjszakán. Mindenesetre a rezsim leváltására nem az egyiptomi népnek, nem a nagytőkének, hanem az amerikai vezetésnek volt szüksége" - írta Ovcsinszkij.
Mubarak fő hibája az volt, hogy nem fékezte meg idejében fiát, Gamalt, aki a katonákat kiszorította a gazdaság számos jövedelmező szférájából: ezért találta meg Barack Obama az egyiptomi katonákban fő szövetségesét - írja a szerző.
Úgy vélte, hogy Oroszország számára az egyiptomi forradalom ezért azt jelenti:
1/ Ugyan nem a radikális iszlamisták jutnak hatalomra, de a "hazai gyártású orosz szélsőséges és terrorista aktivitás fokozódni fog".
2/ Nincs biztosíték, hogy a Twitter-technológia és a WikiLeaks kompromittáló anyagai nem zúdulnak rá Közép-Ázsia Moszkva iránt baráti rezsimjeire is. Ehhez járul, hogy az amerikai elnök nyárra ígéri az afganisztáni kivonulás kezdetét, s akkor a tálibok minden ereje Közép-Ázsia felé irányulhat. Oroszországot e térség államaival a Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete köti össze, s ha bárhol harcok törnek ki, Moszkva kénytelen lesz katonai segítséget nyújtani, ez pedig az országban a terrorizmus és az instabilitás újabb hullámait vonja majd maga után.
3/ A sikeres tunéziai és egyiptomi forradalom eleve kétségessé teszi az orosz állam biztonságával kapcsolatos sztereotípiákat, hiszen kiderült, hogy a helyzetet bármely pillanatban fel lehet hevíteni.
"Ez törvényszerűen felveti a kérdést: vajon az orosz biztonság kiépített rendszere képes-e ellenállni az új, világhálós nyomásnak" - vetette fel Ovcsinszkij.
(MTI)
