Zsidók csak korlátozott mértékben látogathatják a vendéglátóüzemeket és egyáltalán nem a szórakozóhelyeket
Pesti Hírlap, 1944. május 20., eredetiben itt olvasható
 A volt Hungária fürdő büféje a férfi-osztályon |
A MTI jelenti:
A hivatalos lap szombati száma két belügyminiszteri rendeletet közöl:
Az egyik rendelet korlátozza a zsidókat a vendéglátó üzemek látogatásában. Zsidók csak azokban a fogadókban (szállókban, penziókban stb.) szállhatnak meg, illetőleg csak azokat a vendéglőket, kávéházakat, kocsmákat, cukrászdákat, kifőzéseket, eszpresszókat stb. látogathatják, amelyeknél ezt a törvényhalóság első tisztviselője megengedi, vagy amelyeket kizárólag zsidók használatára jelöl ki.
Azokban a fogadókban, amelyekben a zsidók megszállhatnak, ki kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben zsidók elhelyezhetők. Más helyiséget elhelyezésükre felhasználni nem szabad. Azokban a vendéglőkben, kávéházakban stb., amelyeket zsidók látogathatnak, külön helyiséget kell számukra kijelölni és zsidók csak ebben a helyiségben tartózkodhatnak. Ha ilyen külön helyiség nincs, a törvényhatóság első tisztviselője meghatározza, hogy zsidó a vendéglátó üzemet a nap melyik szakában látogathatja.
A vendéglátó üzem — a kizárólag zsidók használatára kijelölt üzemek kivételével — ételneműt zsidónak csak helyben fogyasztásra szolgáltathat ki, egyébként pedig az ételneműek tekintetében fennálló korlátozásokat minden esetben alkalmazni kell.
A belügyminiszter másik rendelete értelmében zsidók a nyilvános szórakozóhelyiségeket (színház, mozgófényképüzem, hangversenyterem, mulató stb.) általában nem látogathatják. A törvényhatóság első tisztviselője azonban engedélyt adhat kizárólag zsidók részére rendezendő színielőadásra és hangversenyre; ugyancsak megengedheti azt is, hogy a mozgófényképüzemek meghatározott előadásait zsidók látogathassák.
Mindkét rendelet a megkülönböztető jelzés (csillag) viselésére köteles zsidókra terjed ki és május 25-én lép hatályba. A rendelet megszegése vagy kijátszása 15 napig terjedhető elzárással büntetendő kihágás.
Kijelölték a fürdőket, melyeket zsidók is látogathatnak
A belügyminiszter rendelete alapján dr. Body László helyettes polgármester megengedte, hogy a megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók a VII., Dohány-utca 44. sz. alatti Hungária-fürdőt minden csütörtökön, pénteken és szombaton egész napon át, a VII., Erzsébet-körút 40. sz. alatt lévő Körúti Fürdőt minden kedden, délelőtt és minden pénteken délután, végül a VII., Hársfa-utca 55. sz. alatt lévő Teréz-fürdőt minden kedden és csütörtökön egész napon át látogathassák, illetve használhassák.
Ugyanezen belügyminiszteri rendelet alapján kizárólag zsidók használatára kijelölte a helyettes polgármester a VII., Kazinczy-utca 40. sz. alatt lévő Első Magyar Gőzfürdőt és a VII., Kazinczy-utca 16. szám alatt lévő rituális fürdőt. A megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók a székesfőváros területén lévő többi nyilvános fürdőt a belügyminiszteri rendelet értelmében nem látogathatják.
Érvénytelenítenek egyes iparengedélyeket
A Budapesti Közlöny szombati száma közli azt a rendeletet, amelynek értelmében azonnal hatályukat vesztik a zsidók részére kiadott sokszorosító ipar (könyvnyomtatás, kőnyomás, betű- és tömöntés, fotó-chemigraphia, fotó-litografia, fémnyomás, mélynyomás, cinkográfia, sokszorosító és leíró iroda, stb.) gyakorlására, hirdetőiroda (hirdetések szerzésével, összegyűjtésével és továbbításával foglalkozó vállalat), valamint (lapterjesztő vállalat, úgynevezett rikkancsvállalat) létesítésére és fenntartására kiadott iparjogosítványok.
Az a zsidó, akinek ilyen iparjogosítványa van, köteles 15 nap alatt a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosánál (Budapest, I., Uri-utca 18.) három azonos példányban kiállított iratban bejelenteni nevét, foglalkozását és lakhelyét, az iparjogosítvány megnevezését, üzlethelyiségének, valamint nyersanyag- és árukészletének elhelyezésére használt raktár megjelölését, összes berendezési és felszerelési tárgyakat, a nyersanyag- és árukészlet mennyiségét és értékét.
A rendelet értelmében megszűnő üzletet, üzemet, az annak körében használt berendezési és felszerelési tárgyakat, valamint a nyersanyag- és árukészletet zár alá veszik.
A rendelet alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságot is, amelynek legalább egy tagja zsidó.
A mentességüket elvesztett zsidók vagyonát be kell jelenteni és letétbe kell helyezni
Május 31-ig kötelesek bejelenteni vagyonukat azok a zsidók, akiknek a zsidórendeletek alóli eddigi mentességét az újabb rendelet megszüntette. Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban kiadott rendeletével egységesen szabályozta a zsidókra vonatkozó rendeletek hatálya alól kivett személyek körét. Ez a rendelet megszüntetett néhány eddig mentesített kategóriát, amelyekre ennek következtében ugyancsak kiterjed a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről szóló rendelet hatálya.
Minthogy a zsidók vagyonának bejelentésére, illetőleg letétbe helyezésére előírt határidő már lejárt, az újonnan bejelentésre kötelezettek számára későbbi határidőt kellett megállapítani. A pénzügyminiszter ezért a május 19-én kiadott rendeletében úgy intézkedett, hogy az eddigi mentességüket elvesztett személyek vagyonukat május 31-ig kötelesek bejelenteni, illetőleg lettébe helyezni.
(Kuruc.info)
Kapcsolódó:
