Kis Újság 61. évf. (27. sz.), 1947. február 2., eredetiben itt
A második világháború következtében elszenvedett emberveszteségeinkről igen érdekes adatokat közöl a Magyar Statisztikai Szemle Szyder Árpád dr. tollából. Az említett cikk szerint a jelenlegi Magyarország háborús embervesztesége az alábbiakban állapítható meg:
Katonai veszteség a Szovjetunió területén 100.000
Bombázások következtében Budapesten meghalt 6.500
Bombázások következtében vidéken meghalt 9.500
Katonai veszteségek Budapest ostroma következtében 24.000
Magyarországon ejtett hadifoglyok közül elhalt 12.000
Budapest ostroma alatt háborús cselekmények következtében meghalt polgári személy (háborús többlethalálozás) 20.000
Zsidóság polgári veszteségei 220.000
Összesen: 400.000
Ez a becslés hiányos adatokon, több vonatkozásban pedig találgatásokon alapul. Az országhatárokon kívül szenvedett katonai veszteségek teljesebb számbavétele, valamint a zsidóság polgári veszteségeinek pontosabb megállapítása még módosíthatja a becslés eredményeit.
1941. január 31-én, a népszámlálás időpontjában, Magyarországnak a fegyverszüneti szerződésben megállapított területén 9,319.992 lakos élt. Ez a szám az 1944. év végéig a népesség természetes szaporulata következtében mintegy 9,494.000-re emelkedett és a polgári lakosság háborús vérveszteség nélkül az 1945. év végén nem maradt volna messze a 9,5 milliótól. A közel négyszázezer főnyi háborús emberveszteség leszámítása után a jelenlegi Magyarország lakosainak 1945. év végi számát legfeljebb 9,1 millióra lehetne becsülni.
Tekintettel azonban arra, hogy ezt a veszteséget a menekültek, visszatelepülők igen jelentős száma talán felerészben is kiegyenlíthette, a mai országterület lakosságának teljes száma 1946 elején 9,3 millió körül lehetett, vagyis nagyban megegyezhetett az 1941. évi népszámláláskor megállapított lakosság számával.
(Kuruc.info)