Győri Nemzeti Hírlap, 1942. július 7., eredetiben itt

Éjszakai jelentés, Berlin, júl. 6. MTI. Katonai helyről szerzett értesülés szerint Szebasztopol elfoglalása után igen sok foglyul ejtett szovjet katona, különösen tatárok, kaukázusiak és georgiaiak azzal a kéréssel jelentkeztek a német katonai hatóságoknál, hogy a német katonákkal együtt a bolsevisták ellen akarnak harcolni.

 

1943. július 7., eredetiben itt

Berlin, július 6. (TP). A német külügyminisztérium új Fehér Könyvet adott ki az angol légiterrorral kapcsolatban. Okmányokkal kimutatják, hogy

1. Anglia meghiúsította a bombázó légifegyvernem nem nemzetközi eltiltását. 2. Az angolok diplomáciailag meghiúsították a polgári lakosság védelmét nemzetközi jogszabályokkal légitámadások esetén. 3. Az angol kormány már a háború első hónapjaiban rá akarta venni a francia kormányt, hogy indítsa meg a légiháborút a német polgári lakosság ellen. 4. Az angolok 1940. augusztus 26-ától kezdve egymásután hétszer támadták meg Berlint, mire a németek szeptember 7-én Londont bombázták. 5. A német légihaderő mindig lemondott olyan városok bombázásáról, amelyeket nem védett hadsereg.

Párizs és Bordeaux egyáltalában nem rongálódott meg: Varsó és Rotterdam viszont nem tett eleget a megadásra való felszólításnak. A brit közvélemény már évek óta foglalkozik különböző elméletekkel, amelyek a polgári lakosság bombázásának kihatásaival képzeli eldönteni a háborút. A német Fehér Könyv 110 okmányt csatol bizonyítékként az előbbi megállapodások alátámasztására.

 

1944. július 7., eredetiben itt, itt és itt

Az egyik óvóhelyet vasárnap oldalról beszakította a bomba. Akik az óvóhelyen voltak, azt mondják, hogy a támadt résen hatalmas porfelhő vágódott be, megtöltötte az óvóhelyet, nem lehetett látni és mindenkit a megfulladás környékezett. Ha a bomba által tört résen nem árad levegő, - így mondják - hamarosan megfulladtak volna a portól. Mi lenne a legjobb védekezés? Német tapasztalatok alapján azt ajánljuk, hogy aki az óvóhelyre megy, az ott lenn tartson a karján, vagy a nyakába csapva egy törülközőt. Ezt még a bombák lezuhanása előtt mártsa be vízbe. Minden rendes óvópincében kell lenni víznek. Ha por vágódik be az óvóhelyre, borítsa a nedves kendőt orra és szája fölé. Tűz esetén is jó szolgálatot tesz a nedves kendő. Tűzön át kijönni persze vízbe mártott pokróc, takaró is kell. De az orrot, szájat védő nedves törülköző megvéd a portól. Szemünket is azonnal kitörülhetjük vele. Természetes, hogyha a kendő az óvóhelyre vitt bőröndben, táskában van, a bombabecsapódáskor kevés embernek lesz türelme és nyugodtsága a porban, sötétben elővenni és vízbe mártani kendőjét, ilyenkor ez reménytelen dolog. Szívleljük meg a német tanácsot: amint lementünk, tegyük nyakunkba a törülközőt és mártsuk be egyik végét vízbe.

Sokan ráfizettek már arra, hogy nem csukják be a légó pince ajtaját, hanem ott leskelődnek és hallgatják, lő-e a tüzérség és zúgnak-e a gépek. Pesten egyik pince előterébe, bár a gépek már feleltük zúgtak, nyolcan mentek ki a riadó alatt cigarettázni. Szerencse, hogy az ajtót a parancsnok becsukatta. A ház telitalálatot kapott és összedőlt. A pincéből minden baj nélkül kijutottak mind a harmincan a vészkijárón. A kíváncsiskodó cigarettázókat két nap múlva ásták ki - holtan. Ha a parancsnok nem csukja be a vasajtót, mind a harmincan ottmaradtak volna. Legyen tehát erélyes a parancsnok, ne engedjen ki senkit hallgatózni, dohányozni és csukja be az óvóhely ajtaját.

Akik harcteret jártunk, rég tudjuk, hogy a sebkötöző csomag nem a hátizsákba, hanem a zsebbe való, szabályszerűen ott is kell hordani, hogy baj esetén azonnal használni tudjuk. Sokon visznek le sebkötő csomagot, gézt, pólyát, háromszegletű kendőt stb. az óvóhelycsomagban, de mikor baj van, nem tudnak hozzáférni, nem tudják előszedni. A sebkötöző csomagot tehát tegyük zsebre, aztán ha elmúlt a baj, tegyük vissza a légó csomagba. Igen jó, ha kis lapos üvegben valami pálinkát, konyakot szintén zsebünkben tartunk a pincében. De ne iszogassuk meg, tartsuk meg arra a percre, ha magunkat, vagy társaink közül valakit baj ér. A szíverősítő a sebesültnek, légnyomást szenvedettnek igen jó orvosság.

is vihetünk az óvóhelyre. A hosszú várakozás idejét megkönnyíti a kártyázás, sakk és dominó, vagy a legkönnyebben játszható malmozás. Még a hegedűt is ajánlják a németek, persze csak olyan kezébe, akinek játékától nem menekülnek ki az óvóhelyről. És végül egy szomorúbbat: Minden légitámadás után akadnak halottak, kiket megroncsol a bomba s nem lehet, vagy nehéz a személyazonosság megállapítása. A katona névtáblácskát hord magánál. Mi civilek is gondoskodhatunk ilyenről. Lehet ruhánk bélésébe nevet bevarrni, vagy bármi módon gondoskodni arról, hogy legalább a hozzátartozók felismerjenek és ne névtelenül kerüljünk a sírba. Adja Isten, hogy névvel se még 20-30 évig, de mindenre kell gondolni a mai időkben.

(Kuruc.info)