Győri Nemzeti Hírlap, 1938. július 19.
London, július 16., eredetiben itt
Az angol orvosok sztrájkfenyegetőzése azzal az eredménnyel járt, hogy a belügyminisztérium lényegesen korlátozta a menekült ausztriai zsidó orvosok számára kiadandó letelepedési engedélyeket.
Eredetileg a belügyminisztérium ötszáz menekült ausztriai orvosnak akarta megengedni, hogy praktizáljon Angliában, az angol orvosszövetség tiltakozására azonban ezt a létszámot ötvenre szállították le. Az ötven orvost az angol orvosszövetség öttagú bizottsága válogatja ki.
Az orvosszövetség közlése szerint az elmúlt öt év alatt mindössze 164 külföldi orvos kapott letelepedési engedélyt Angliában, nincs tehát semmi különös abban, hogy a menekült ausztriai orvosok közül csak ötvenet engednek be az országba.
Jog, természet, élet
Írta: Törs Tibor m. k. korm. főtan., orszgy. képviselő
A szörnyű világháborús összeomlás, húszesztendei keserves szenvedés után a múlt ősszel a feltámadás derengése áttörte a magyar égbolton a sötét felhőket. Egy bölcs és előrelátó, megbízható és barátaihoz hű külpolitika, párosulva egy erélyes, rendet és fegyelmet biztosító belpolitikával, de párosulva ezenfelül azzal a nagyszerű szelemmel, amelyről a magyarság szemefénye, az újjáalakult nemzeti hadsereg tett világraszóló fényes tanúbizonyságot, elhozta közénk felvidéki magyar testvéreink után kárpátaljai magyar testvéreinket és velük együtt a velünk mindenkor együttérző s együtt vérző rutén testvéreinket.
Kárpátalja visszacsatolása nem nemzetközi megegyezés értelmében hozott döntőbírósági határozaton, hanem a királyi kormánynak a kialakult helyzet megkövetelte intézkedésén és a magyar országgyűlésnek a magyar királyi kormány intézkedését jóváhagyó határozatán alapszik, s magán a rutén népnek soha a történelem folyamán el nem halványuló érzelmén is.
Ha a ruténség az elmúlt két évtizeden át fizikailag el is szakadt tőlünk, mindig velünk érzett, visszavágyódott hozzánk, kívánta, követelte a szerződésben biztosított, de a csehek által elsikkasztott népszavazást, mert tudta, hogy csak a magyarsággal való testvéri egyesülésben és együttélésben találhatja meg igazi életszükségletének kielégítését. A ruténség tisztában volt mindenkor azzal, hogy a Benes-Masaryk féle politika csak ideig-óráig akarja Kárpátalját Csehország számára megtartani és alkalmas időben átengedi szovjetoroszotszágnak.
Ismeretes Masaryknak az a kijelentése, amelyet 1920-ban Gillersonnak, a Vörös kereszt képviselőjének tett és amely a következőképpen hangzott: „A Kárpátaljai Oroszországban - így nevezte Masaryk Ruszinszkót - bizonyos ideig tartó orosz kölcsönt látunk, amelyet a tulajdonosnak az első alkalommal vissza fogunk adni. Ez a tendencia nem volt ismeretlen a magyar politika felelős tényezői előtt és 1920-ban éppen a miniszterelnök, aki ma is miniszterelnöki széket tölti be, gróf Teleki Pál a francia hadvezetőséghez - személy szerint. Foch marschallhoz - fordult és írásban mutatott arra, hogy a csehszlovák kormány mindent elkövet az orosz győzelem érdekében - ez akkor volt, midőn az orosz-lengyel háború kitört - és Lengyelországnak azért vetett gáncsot, hogy a szovjet hadsereg eljuthasson a Kárpátokig és akkor a csehszlovák kormány átadja Ruszinszkót Oroszországnak, hogy ezen a területen keresztül a orosznak szabad útja legyen a magyar Alföldre. A Masaryk-féle kijelentéshez öt év múlva csatlakozott Kramarz kijelentése, aki 1925-ben az orosz társaság pozsonyi gyűlésén a következőket mondotta: „Felhívom figyelmüket, hogy én és Benes a békeértekezleten a mi érdekünk mellett Nagy-Oroszország érdekeit is szem előtt tartottuk. Ez egyelőre olyan módon sikerült, hogy keresztülvitték kárpátaljai Oroszországnak a mi köztársaságunkhoz való csatolását, hogy később összeérhessen Csehszlovákia a nagy, egyesült Oroszországgal.”
Ily körülmények között, ami azóta történt, azt természetesnek kell találnunk. A történelmi hazugság sohasem győzhet a történelmi igazságon és egy történelmi hazugságon felépült korcs államalakulat minden eszközzel, a világámítás, a terror, az elnyomás eszközeivel sem tudta megakadályozni annak az egyesítését, ami összetartozandó volt, és összetartozandó marad.
Ennek az igazságnak adott kifejezést Lengyelország külügyminisztere, Beck ezredes 1939. március 11-én a lengyel külügyi bizottságban, amikor a következőket mondotta: „Kárpátalját gazdasági érdekei szorosan csatolják Magyarországhoz, amelynek századokon át része volt. Magyarország követelése biztosítja legjobban ennek a területnek a békéjét: ez a megoldás éppúgy kielégíthetné Magyarországot, mint a helyi lakosság életszükségleteit.”
 Találkozás a magyar–lengyel határnál |
A magyar nemzet csak hálás lehet a lengyel külügyminiszternek ezekért a megállapításaiért, mint ahogyan hálás lehet egy másik megállapításért is, amelyet nem velünk kapcsolatban ugyan, de reánk felettébb illően a baráti, hatalmas Németország feje, Hitler Adolf vezér és kancellár mondott néhány hónappal ezelőtt Kielben egy hadihajó vízrebocsátásánál. A csehországi eseményekkel foglalkozott ebben a beszédében Hitler vezér és kancellár, és azt mondotta, hogy Németbirodalom egyesítette azt, amit jog, természet és élet egységnek teremtett.
Ha valamely nemzet sorsára és követeléseire illik ez a megállapítás, úgy reánk, magyarokra feltétlenül illik. Mi is azt akarjuk, hogy amit a jog, a természet és az élet a Duna-medencében egységnek teremtett, azt éppen a Duna-medence életszükségleteinek elérésére egységgé is tehessük.
Támogat bennünket az ezeréves jog, amelyet bölcs kormányzással és sokszor drága magyar vérrel védtünk, támogat a természetalkotta Duna-medence, a Duna és Tisza vízrendszere, a Kárpátok koronája, s támogat az élet, amely épen most, a Kárpátalja visszatérésével mutatta meg a hovatartozandóság útját.
