Győri Nemzeti Hírlap, 1944. július 30.

Dr. Göbbels sokáig emlékezetes szerdai beszédében nemcsak a Hitler ellen elkövetett merénylet részleteit mondta el drámai szavakkal. Ez a beszéd valami nagy, közelgő fordulatnak is bejelentése volt. Hitler csodálatos megmenekülése feletti örömünk mellett a beszéd második részére is fel kell figyelnünk, különösen most, mikor a bolsevista vezetők szinte kifogyhatatlannak látszó ember- és anyagtartalékuk teljességét vetették a küzdelembe keleten és már a múlt világháború hadszínterén járnak hatalmas, gépesített hadseregeik.

Szinte félelmes ez az előretörés! Az arcvonal a Kárpátok lábainál, arcvonal Breszt-Litovszktól nyugatra! A kishitűeknek megremeg a szíve: mi lesz, mi következik? Válaszul elhangzott Göbbels beszéde: jönnek az új fegyverek!

- Láttam ezeket a fegyvereket - mondotta Göbbels. És nemcsak megdobogott a szívem, de el is állt a szívem verése. Ellenségeinket több helyen támadjuk meg ezekkel az új fegyverekkel, melyekkel túlszárnyaltuk az ellenség haditechnikusait.

Más országban, hol más az államvezetés és a propaganda rendszere is, el lehetne képzelni, hogy nehéz időkben, mint most vannak, a nagyközönség megnyugtatására vezető államférfiak megnyugtató kijelentéseket tesznek, melyek mögött nincs semmi valóság. Magyarán: hazudnak, - aztán legfeljebb megbuknak. De dr. Göbbels esetében ez el nem képzelhető! Ha nem látta az új, rettentő fegyvereket, akkor nem mondta volna. Ha mondta, akkor bizonyos, hogy látta.

„Nagyobb részüket már gyártják, kisebb részben még kísérletezés alatt állnak”. Így mondta Göbbels, így is van. Hogy több új fegyvert már gyártanak, ez azt jelenti, hogy a világviszonylatban is vezető német haditermelés szériában gyártja az új fegyvereket, mint gyártotta a V. 1.-et, mit addig nem vetett harcba, míg megfelelő mennyiségben nem készültek el a rettentő szárnyas bombák.

Mindezeket pedig azért írjuk, hogy megnyugtassuk a kishitűeket. Dr. Göbbels nem akar és nem bukhat bele egy államférfiúi füllentésbe, egy propaganda frázisba. A nemzeti szocialista német népet nem csaphatja be egy nemzeti szocialista vezető. A rettentő új fegyverek tehát rövidesen, mikor szükség lesz rájuk, meg fognak szólalni! Lehet, hogy addig még néhány város elesik, néhányszáz négyzetkilométert elfoglalnak az ellenséges csapatok.

De az új fegyverek, melyeknek láttán a nem nyúlszívű dr. Göbbelsnek elállt a szíve verése, mekkora szívbajt fognak majd okozni az ellenségnek! Úgy hisszük, ha megszólalnak az új és bizonyára borzalmas hatású fegyverek, akkor megfordul a háború sorsa és elszáll minden felhő a Kárpátokról is és a kishitű magyarok lelkéről is.

Addig: Bizalom és kitartás!
p-j-.

A „News Cronicle” egyik különcikkében Vermon Bartlett ama nyugtalanságát hozza „Titeket is üldöznek annyira?” cím alatt kifejezésre, amelyet a V. 1. idézett elő benne. Cikkét abban a feltevésben írta, mondja többek között, hogy minden más angol is éppúgy gyűlöli a repülő bombát, mint ő, mégpedig rettenetesen gyűlöli.

Az utóbbi időben gyakran érezte, ha német bombázók pilótái gépeikkel körözve valamilyen célt kerestek, „mintha pont az én házamat és engemet kerestek volna”. Hasonló érzés lett úrrá rajta, „mert úgy látszott, egyenesen rám zuhannak embertelen gyorsasággal ezek a pilótanélküli bombák”. A V. 1. megpillantása ezért az emberben azt az érzést kelti fel, hogy teljesen tehetetlen ezekkel a gépekkel szemben. „Minden alkalommal mélyebben igyekszem magamat az óvóhelyen matracaimba fúrni abban az ösztönös reményben, hogy a szerencsétlenség ezúttal elkerül engemet.”

Angliából repülőgépen Madridba érkező semleges utazóktól a napokban véletlenül a V. 1. dél-angliai hatásáról újabb részletek váltak ismeretessé. London egy teljesen takarítatlan város képét mutatja. Utcák egész sora annyira van faltörmeléktől betemetve, hogy még az egyes omnibuszjáratokat is máshová kellett áthelyezni. Egyes autóbusz- és villamosjáratokat teljesen be kellett szüntetni. Londonban ma már alig van ház ép ablaktáblával. Az emberek mindinkább idegessé lesznek, mert az angol kormány eddig nem tudott a V. 1. berepülése ellen védőfegyvert alkalmazni. Pánikról nem lehet beszélni, de általában feltűnik az a levertség és idegesség, melyet éjjel-nappal okoz az állandó német zavarótűz. Gyakran hallani, hogy Churchillt vadul szidalmazzák, akiről azt mondják, hogy régebben hencegve állította, hogy a szövetségesek minden titkos fegyverrel szemben feltalálják magukat. Mások visszatorlást kívánnak védőszerül. Londonból Bristolba való utazás alatt, ahonnan az angol közlekedő repülőgép elindul, egy utas állítólag 16 óriástüzet számolt meg. Ez az utas elmondta még, hogy ő nem tartozik ugyan a templomba járók közé, első útja most mégis a templomba vezeti, mert Istennek akar hálát adni azért, hogy szerencsésen maga mögött hagyhatta azt az annyira izgalmas időt, melyet Angliában élt át.

„Ön tényleg az igazságot mondja és nem túloz semmit?” - kérdezte a BBC egyik embere egyik kollégáját, Hastings haditudósítót, amikor az az angol rádióban a V. 1.-ről és annak az angol népre gyakorolt hatásáról beszélt, „Én csak az igazságot és azt mondom el, amit átéltem - volt Hastings válasza. A következőkben most Kanadának szánt adásban azt olvashatják, amit Hastings elmondott: Senki sem tudja ma már Dél-Angliában, hogy hol rejtőzzön el, ahol magát biztonságban érezhetné, mert mindenki abban a bizonytalan érzésben él, hogy a véletlen hatalmába eshet. Minden pillanatban egy titokzatos lövedék leeshet és őt elpusztíthatja. Ebben a nyomasztó légkörben sok normális szokás eltűnik, így pl. a női divat. Ha valaki utolsó ruhapontjait egy új nyári ruhára váltotta át, azt egy légvédelmi pincékben ijedt embereknek tudja megmutatni, vagy számolni kell azzal, hogy a városban útja alatt egy leinduló bombalövedéktől meg lesz lepve, amely arra kényszeríti őt, hogy laposan a földre vesse magát. Minden bizonytalanná vált és éjjel-nappal erre a bizonytalanságra emlékeztetik, ha a V. 1. egy vészthozó meteorhoz hasonlóan az idegölő lármájával feltűnik. Ezért az emberek már csak az egyik napról a másikra élnek. Akik reggel elválnak egymástól, nem tudják, hogy este viszontlátják-e még egyszer egymást. Minden közönyössé lett, már csak a repülő bombáról beszélnek az emberek, melynek hatása az embert úgy letompítja, hogy mindenki csak saját sorsáért aggódik.

A hatóságoknak tudomására jutott, hogy egyes zsidók a megkeresztelkedés után a megkülönböztető jelzést önkényesen eltávolították. Illetékes helyről közlik, hogy a megkeresztelkedés ténye a jelzés eltávolítására nem jogosít. A jelvény eltávolítása súlyosan büntetendő cselekmény és internálást von maga után. (MTI.)