Egymilliárd embernek kell klimatikus, háborús konfliktus, vagy nagyszabású "fejlesztési projektek" miatt 2050-ig elhagynia lakóhelyét - figyelmeztet a brit Chrisitan Aid keresztény segélyszervezet. A szervezet szerint jelenleg 155 millió, többségében igen szegény kitelepült ember él világszerte - amekkora arányban a második világháború óta nem kényszerültek lakóhelyük elhagyására az emberek.
Míg az etnikai, politikai konfliktusok ma is évről évre növekvő mértékben kényszerítenek milliókat lakóhelyük elhagyására, addig a jövőben bizonytalan kimenetelû klimatikus változások fogják megtöbbszörözni a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek számát. A Christian Aid (CA) tanulmánya szerint jelenleg a világszerte kitelepített emberek túlnyomó többsége él méltatlan körülmények között. Szavukat senki nem hallja meg, a segélyszervezetek pedig egyre inkább tehetetlenek, míg a lakóhely kérdését általában annak a kormányzatnak lenne joga és lehetősége megoldani, amelyik a menekültáradatot okozta. A tanulmány fő célja azokra az emberekre felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét, akik hivatalosan nem számítanak menekültnek, ám saját hazájukban - a hivatalos menekültek számánál jóval nagyobb mennyiségben - kényszerülnek lakóhelyük elhagyására.
Láthatatlan konfliktusok és bioüzemanyag
A média által felkapott történeteken (Dárfúr, Uganda, Srí Lanka) felül a világ sok egyéb országában vannak a többség által nem ismert humanitárius katasztrófák - írja a tanulmány. Kolumbiában például a Szudáni létszám után a világon a második legnagyobb számú kitelepített embertömeg nyomorog táborokban, vagy a főváros, Bogota külső kerületeibe szorulva. A különböző milíciák és gerillák által elûzött emberek eredeti lakóhelyein hatalmas pálmaolaj-ültetvényeket létesítettek. Burmában, Brazíliában, Indonéziában hasonló gazdasági és egyéb etnikai okok miatt válnak sokan hajléktalanná.
A bio-üzemanyagok előállításához nélkülözhetetlen növények termesztése előre nem kalkulált veszélyt rejt magában. A nyugati országoknak jó áron eladható termények ugyanis meglehet, több ember tesznek hajléktalanná, mint ahány lakóhelyet lehet megspórolni a kisebb CO2 kibocsátás, és annak következtében az (esetleg) enyhülő klímaváltozás miatt megkímélt területeken.
Míg a klímaváltozás sok helyen még megfoghatatlan negatív utópia, addig bizonyos országokban, mint például Maliban már kézzelfogható tény. Az ország korábban gazdagon termő vidékei ugyanis sivatagosodásnak indultak, lehetetlenné téve a földből élő emberek életét. Utóbbiak a nagyvárosokba, és a világ gazdagabb vidékeire próbálnak menekülni.
A CA előrejelzései
2007-ben világszerte:
- 25 millió ember él a saját hazájában politikai okokból kifolyólag lakóhelyén kívül
- 25 millió ember él kitelepítetten a saját hazájában természeti csapás (hurrikán, árvíz, földrengés) miatt
- 105 millió ember él kitelepítve (többségük saját hazájukban) gazdasági "fejlesztések" - gáté-, bánya-, gyárak-, utak-, ültetvények- és vadrezervátumok kiépítése miatt
- 8,5 millió menekült él hazájának határain kívül - ők a hivatalosan is menekültnek számító emberek...
2050-ben világszerte:
- 50 millió ember fog a saját hazájában politikai okokból kifolyólag lakóhelyén kívül élni. Ez a szám évente 1 millióval növekszik.
- 50 millió ember fog kitelepítetten élni a saját hazájában természeti csapás (hurrikán, árvíz, földrengés) miatt. Ez a létszám szintén évente 1 millióval nő.
- 645 millió ember fog fejlesztési projektek miatt otthonán kívül élni. A szám évi 15 millióval nő.
- Folyamatosan 250 millió ember él természeti csapás miatt lakóhelyén kívül.
- 5 millió embernek fog sikerülni külföldön menekültstátuszt szereznie.
(Stop)
Kuruc.info kommentár: A kalmárszellemû vezetők pedig a G8-as, és a hozzá hasonló találkozókon döntik el, hogy folytatják tovább ebben az ütemben.
