Ismeretlen értelmiségiek csoportja egy tanulmányt juttatott el szerkesztőségünkbe, amiben összefoglalják a jelenlegi Alkotmányos Diktatúra alatti ellenzék legfőbb cselekvési pontjait. Az alábbi tanulmányból könnyen megállapítható, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és csatlós szervezetei nem tartoznak az ellenzéki párt fogalomkörébe.

A kiindulópont: az őszödi beszédben foglalt vallomások alapján a jelenlegi Országgyűlés megalakulásának módja a magyarországi demokrácia legfontosabb intézményének, a szabad és tiszta parlamenti képviselői választásoknak kiiktatását jelenti, és önmagában bizonyítja a jelen államhatalom erőszakkal való hatalomra törekvését. Ezzel szemben a Magyar Köztársaság Alkotmányának elején ez áll: „demokratikus jogállam" és az a kitétel, amely kizárja az erőszakos és kizárólagos hatalmi törekvéseket. Ugyanakkor közismert tény, hogy a „demokratikus jogállam" objektív értelmezése szerint az alkotmányos jogszabályokat és a nép akaratát tükröző népképviseleti rendszert jelent, amelyben elsődleges az állampolgárok védelme, mind a köztörvényes mind az állami bűnözéssel szemben.

1) A tény, hogy a hatalmat megtévesztéssel elragadó, azaz az erőszakosan és alkotmányellenesen tehát diktatórikusan megalakult Országgyűlés 2006 október 6-án bizalmat szavazott önmaga számára, azaz úgy döntött, hogy megtartani óhajtja diktatórikus hatalmát egy demokratikus jogállamban, ez a magyarországi demokrácia legfontosabb intézményének kiiktatását jelenti, ugyanakkor az alkotmányellenes népakarat-kialakító párttevékenységek alkotmányosítását, és a magyar nép képviselői útján gyakorolt népszuverenitásnak megszűnését, azaz a magyarországi alkotmányosság és demokrácia megszűnését jelenti.

2) A tény, hogy az Alkotmány demokratikus jogállamot garantál, ám ehelyett egy minden elemében diktatórikus rendszert működtet, egy olyan Országgyűléssel az élén, ami az Alkotmány kiiktatásával került hatalomra, és amelynek Kormánya nyílt fegyveres erőszakot alkalmaz a magyar társadalom felett, a köztörvényes bűnözés felett szemet hunyva, a sajtószabadság és egyéb alkotmányos jogaink eltörlésével folytatja az állami bűnözést, és folytatja a magyar társadalom kiirtását és a minden eddigi mértéket felülmúló korrupciós kirablását - mindez egy demokratikus Alkotmány önmagával való meghasonlását jelenti, azaz alkotmányos válságot jelent.

3) A tény, hogy a fennálló politikai rendszert a Köztársasági Elnök alkotmányos rendként elfogadja, ahelyett, hogy a demokráciát őrző szerepében a demokratikus alkotmányos rend visszaállítása érdekében a jelen Országgyűlést feloszlatná, ez a jelenlegi Alkotmány alkalmatlanságát jelenti a demokrácia működtetésére, amely egyrészt az alkotmányos válság megerősítése, másrészt a magyarországi alkotmányos diktatórikus rend, az alkotmányos diktatúra hivatalos elismerése.

A megoldás: egy érdemi parlamenti ellenzéki politika leírása és javaslata

Magyarország jelen helyzetében a feltételezett demokrácia egyik intézményének működtetése egy diktatórikus rendszeren belül, azaz a népszavazás kezdeményezése, legyen annak tárgya bármi, (vizitdíj, tandíj), gyakorlati szinten értelmetlen egy már jelenleg is minden lényeges funkciójában szétvert társadalomban, és alkalmatlan annak a korrupciós és népirtó folyamatnak a visszafordítására, ami az egészségügy és oktatásügy és az egyéb lényeges funkciók (vállalkozások) és tulajdonjogok teljes leépítését célozta meg. Ugyanakkor, elvi síkon a népszavazás kezdeményezése egyenértékű az alkotmányos válságról való figyelemeltereléssel, és ennek következtében – akár szándékosan történik, akár nem – nem más, mint a válságból kivezető megoldás végzetes elodázása.

Továbbá, minden olyan jellegű politika, így a népszavazás indítványozása is, amely egy végzetes politikai tévedéssel a demokrácia meglétét feltételezi, azaz azt, hogy a jelen diktatórikus Országgyűlés demokratikus módon alakult és jelenleg is demokratikus legitimációval bír, a diktatúra demokráciaként való elfogadását jelenti. Mindez az alkotmányos diktatúra továbbmélyítését eredményezi és következménye egy olyan következő parlamenti választások passzív kivárása, amely már az előző választások alkotmányellenességének alkotmányosításával már önmagában legitimálja az őszödi beszédben is előirányzott, következő nem-demokratikus parlamenti választásokat („teljesen mindegy hogy a lakossság 20 százaléka fog ránk szavazni"). Másrészt, a következő parlamenti választások során, az ez idő alatt a magyar nép irányzott kicserélése következtében időközben egy új, idetelepített idegen szavazóbázis fogja meghozni döntését, ami a magyarság szuverenitás-fosztottságához, fizikai megsemmisüléséhez, a még élő magyarság saját értékeitől való megfosztásához és ezzel a magyarság millióinak koldus- és rabszolgasorsba való kényszerítéséhez fog vezetni.

Ezzel szemben egy még a jelenben elkezdett érdemi ellenzéki politizálás magát a demokrácia és a magyar nép megmentését célozná: nem a Kormány egyes intézkedéseit, sőt, még csak nem is magát a Kormányt támadva, hanem magát a diktatórikus Országgyűlést, amelynek feloszlatása természetszerűleg magában foglalná a Kormány hivatalának megszűnését is.

Az alkotmányos megoldás a Kormány „elkergetésére" tehát az Országgyűlés „elkergetése" lenne. E tekintetben a Kormány utólag módosított őszödi nyilatkozata, miszerint a politikai hazudozást nemcsak magára nézve vallotta be, de az egész politikai elit részéről, csak tovább ront a Kormány helyzetén, ugyanis azáltal hogy bevallotta azt, hogy az Országgyűlés alkotmányellenes körülmények között alakult meg, ezzel végleg megásta önmaga sírját is.

A demokráciához visszavezető út három párhuzamosan futó konkrét cselekvési irányvonalat foglal magában:

1) Az alkotmányos válság feloldásának illetve az alkotmányos diktatúra felszámolásnak folyamatos követelése: a Köztársasági Elnökön keresztül az Országgyűlés feloszlatásának követelése, 2) Az alkotmányos diktatúrát leleplező nyilatkozatok mind belföldön, mind a nemzetközi sajtóban, 3) A demokratikus unión belüli alkotmányos diktatúra felszámolásának kikényszerítése az Európai Unión, illetve a nemzetközi bíróságokon keresztül.

Demonstrációk és petíciók az alkotmányos válság illetve alkotmányos diktatúra felszámolását követelve

A tavaly ősszel a FIDESZ vezetése által teljes alkotmányos megalapozottsággal elindított tömeg-demonstrációkat, most már az azóta új többséggé nőtt tömeg támogatásával kell folytatni a demokrácia visszaállításáért. Emellett követelni kell a demokrácia legfőbb őrzőjétől, a Köztársasági Elnöktől a demokratikus alkotmányos rend visszaállítását: az Országgyűlés feloszlatását és a jelen diktatúra által bebörtönzöttek és üldözöttek amnesztiáját. E követelés alól nem létezhet kimenekülés, ugyanis a Köztársasági Elnök csak az alábbi három lehetőség közül választhat:

1) Egy olyan nemzeti Alkotmány, ami diktatúrát működtet, ugyanakkor demokratikus jogállamiságot garantál, az meghasonlott önmagával. Ez alkotmányos válságot jelent, amit fel kell oldani a magasabb prioritást élvező alkotmányos jogszabály értelmében, amely jelen esetben a demokratikus jogállamiság garantálása. A demokrácia őrzése az Alkotmány szerint a Köztárasági Elnök feladata, ami jelen esetben csak az Országgyűlés feloszlatásával lehetséges.

2) Az Elnök részéről minden olyan válaszérvelés, miszerint minderre az Alkotmány nem ad számára „lehetőséget" csak újabb bizonyíték az alkotmányos diktatúra tényállására, arra hogy a jelen diktatúrát éppen maga az Alkotmány támogatja. Ez esetben az Alkotmány mulasztásosban megnyilvánuló alkotmányellenessége miatt alkalmatlannak bizonyult a demokrácia működtetésére és egyetlen alkotmányos megoldás maga az Alkotmány kiiktatása és az Országgyűlés feloszlatása mellett egy valóban demokratikus Alkotmányozó Kerekasztal összehívása egy új, valóban demokratikus alkotmány megalkotására és elfogadtatására.

3) Az Elnök részéről a válasz és cselekvés hiánya is válasz, amelynek jelentése az alkotmányos diktatúra újbóli elismerése, amely esetben a Köztársasági Elnök kötelezi önmagát a 2. pont szerinti cselekvésre. Amennyiben az Országgyűlés megtagadja a felszólítást, a Köztársasági Elnöknek élnie kell a fegyveres főparancsnoki címmel az erőszakos hatalmat gyakorló Országgyűlés lemondatására.

Tehát, mivel nem létezik demokratikusan legitimált kimenekülés a cselekvés alól, minden alkalommal, amikor a Köztársasági Elnök válasz nélkül hagyja e követeléseket vagy visszautasítja a demokrácia védelme érdekében történő érdemi cselekvést, még nagyobb erővel növelni kell a demonstrációkat, újból követelni kell az Országgyűlés feloszlatását és e követelésekről folyamatosan értesíteni kell mind a belföldi és a nemzetközi sajtót.

Az alkotmányos diktatúrát leleplező belföldi és nemzetközi nyilatkozatok

Közismert tény, hogy maga a politikai nyilatkozat is politikai tett, emiatt is, de főleg a diktatúra ellenében a nyilvánosság növelése érdekében is az ebben a tekintetben az ellenzék hozzáállásáról és a kibontakozó eseményekről szóló hírekről nyilatkozni kell mind itthon mind a nemzetközi médiákon keresztül. A Magyarországról szóló legfontosabb híreket a diktatórikus hatalomátvételről, az őszödi beszédben bevallásra került és azóta fegyveres erőszakkal megerősített kizárólagos hatalomra törekvésről, a 4%-os törpepárt által a túlnyomó többségi etnikum fegyveres erőszakkal történő elnyomásáról, a rendőrbűnözésről, a politikai bebörtönzésekről és üldözésekről, alkotmányos és emberi jogaink eltiprásáról, a magyar népirtás tényét mutató statisztikákról is nyilatkozni kell, és e híreket folyamatosan aktualizálva idegen nyelven is közzétenni és terjeszteni a nemzetközi médiák segítségével is.

A demokrácia kikényszerítése egy demokratikus unió tagállamában

Az Európai Parlament képviselőit fel kell kérni arra, hogy indítsanak el egy kivizsgálást Magyarországon a demokrácia diktatórikus megdöntéséről, és követelni kell a politikai foglyok amnesztiáját és az üldözések leállítását az EU szerződés 6(1,2,4) és 7(1) pontja értelmében. Az EU érdektelensége esetén hivatkozva arra, hogy az EU elmulasztja a demokrácia elveinek, saját polgárainak és azok emberi jogainak védelmét egy saját Alkotmánya és demokratikus uniós tagsága szerint demokratikus országban, panaszt kell benyújtani az ENSZ-nél, az AI-nál, az EU Bíróságoknál, az emberi jogi nemzetközi bíróságoknál, stb, mindezt alátámasztva a Köztársasági Elnöknek átadott és válasz nélkül maradt petíciókkal és a magyar bíróságoktól érkező visszautasításokkal, a népirtást és néprablást bizonyító statisztikákkal, a demokratikus jogállamiság eltörlését és a fegyveres diktatúra tényét alátámasztó bizonyítékokkal, a civil jogász bizottságok és alapítványok segítségével.

Amennyiben a parlamenti ellenzék továbbra sem az itt felvázolt politika irányában cselekszik, ez esetben elismeri, hogy a jelenleg fennálló, tudományos megalapozottsággal alkotmányos diktatúrának tekintett rendszert támogatja és ennek fenntartásához segédkezik.

Kuruc.info