A környezetgyilkolás ára: 200 milliárd dollár
2007-08-29. 19:29

A világ országaiban eszközölt befektetések 1,1-1,7 százalékát kell 2030-ig éghajlatkímélő beruházásokra fordítani, ha a klímaváltozást a jelenlegi, két százalékos globális felmelegedést feltételező szinten kívánja tartani az emberiség - áll az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény Titkársága jelentésben.

A tanulmányt tegnap hozták nyilvánosságra Bécsben, ahol az ENSZ-konferenciaközpontban nagyszabású, több mint ezer résztvevővel zajló tanácskozás kezdődött a kiotói jegyzőkönyv 2012-es lejárta utáni időszak teendőiről. AZ UNFCCC szerint 2030-ban 210 milliárd dollárral (jelenlegi árfolyamon: 154 milliárd euróval) többre lesz szükség világméretekben, hogy a melegháztartást okozó gázkibocsátást a jelenlegi szinten lehessen tartani. A "zöldbefektetetések" javarészének - mintegy 46 százalékának - az olyan, roppant gyors gazdasági növekedést felmutató országokba kell irányulnia, mint Kína vagy India: kétharmad arányban ugyanis rajtuk fog múlni, hogy sikerül-e megfékezni a globális gázemisszió növekedését.

A jelentés leszögezi, hogy abból a 432 milliárd dollárból (317 milliárd euróból), amelyet várhatóan az erőművek felújítására és az energiahálózat bővítésére szánnak 2030-ig, legalább 148 milliárdnak éghajlatkímélő beruházásokat kell szolgálnia. Az utóbbiak, tehát a szennyező gázkibocsátást csökkentő megoldások közé sorolja az ENSZ-titkárság például a megújítható energiaforrásokat, az atomerőműveket és a szénmonoxidot összegyűjtő-újrahasznosító "tisztaszén-technológiát".

A technológiai kutatásokra és fejlesztésekre nemzeti költségvetési keretekben fordított pénzeknek 2030-ig a kétszeresükre kell növekedniük, azaz el kell érniük a harmincmilliárd dollárt. Az energiatakarékos, bio- vagy hibridüzemanyaggal működő gépkocsik fejlesztési költségeit 190 milliárd dollárra becsüli a tanulmány.

A kiotói jegyzőkönyvben 35 iparosodott ország vállalta, hogy 2012-re öt százalékkal csökkenti az 1990-es szinthez viszonyítva a szennyező gázkibocsátást. A százötvenegy ország szakértőinek és képviselőinek bevonásával megrendezett, ötnapos bécsi értekezleten elsősorban azzal foglalkoznak, hogy mi történjen azután. Az UNFCCC szeretné, ha az ENSZ keretében folyó egyeztetésekbe be tudnák vonni az Egyesült Államokat és Kínát is. (Washington nem csatlakozott a kiotói egyezményhez, szeptember végére pedig külön eszmecserére hívta meg a tizenöt legnagyobb gázkibocsátó ország, köztük India és Kína képviselőit.) A bécsi rendezvény a decemberi, Bali szigetére tervezett, miniszteri szintű klímaértekezletet készíti elő. A pénteken záruló tanácskozás keretében külön egyeztetéseket tartanak a Kiotó-csoport tagjai, hogy esetleg újabb, 2012 utáni vállalásokat dolgozzanak ki.

(Műszaki Fórum)