A Kárpát-medence lakossága a X-XI. században genetikailag heterogén volt, egyes genetikai vizsgálatok pedig a honfoglalók ázsiai eredetét is alátámasztják - mondta Raskó István, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója.
A Genetikai Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének közös kutatása során tíz magyarországi X-XI. századi temetőt tártak fel, köztük klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket és a honfoglalás előtt már itt élő népek "köznépi" temetőit.
Raskó István, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének igazgatója ismertetése szerint összesen 110 csontvázat vizsgáltak meg, ám mindössze 27-ből sikerült azonosításra alkalmas DNS-t nyerni. Összehasonlításképpen 250 mai magyar, illetve Korondon élő székely hajszálaiból is DNS-mintát vettek.
Mint Raskó István kiemelte, a köznépi temetőkből nyert úgynevezett mitokondriális DNS a nyugat-európai populációra jellemző genetikai képet adja. A honfoglalóknál viszont ettől eltérő, kimutathatóan ázsiai eredetű genetikai bélyegeket (markereket) és délkelet-európai jellegzetességeket találtak. Az Y-kromoszóma vizsgálatával is sikerült a honfoglalóknál kifejezetten az ázsiai hatást tükröző, uráli eredetű genetikai bélyeget azonosítani.
"A mai finnugor népeknél nagy százalékban fordul elő ez a marker, szemben a mai magyar és székely férfiakkal: a 250 vizsgált minta közül mindössze egyben, egy székelynél találtuk meg ezt a bélyeget" - mutatott rá a professzor, hozzátéve, hogy a vizsgált honfoglalás kori csontok felénél ugyanakkor megtalálható az uráli eredetű Y-kromoszomális bélyeg. "Bizonyos értelemben ez alátámasztja a honfoglalók ázsiai eredetét" - hangsúlyozta Raskó István.
Ismertetése szerint a ma élő székelyek Y-kromoszómájában egy tipikusan közép-ázsiai eredetű bélyeget is találtak, ami "a történeti kontinuitást" támasztja alá. A magyar és székely populáció rendelkezik továbbá egy anatóliai eredetű Y-kromoszomális markerrel. "A Balkánról került Európába, azonban e bélyeg előfordulási gyakorisága a ma élő magyarságnál és a székelyeknél magasabb, mint a többi európai népnél" - mutatott rá a genetikus. Következtetése szerint a magyarság vándorlása során már "találkozott" ezzel a bélyeggel, az ekkor "kerülhetett be" a magyar populációba.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott projekt keretében a kutatók egyrészt a sejtek energiaszervének a DNS-ét, a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálták. Az apai öröklődést az Y-kromoszóma segítségével kutatták a tudósok.
