1 hete jogerős: a be nem jelentett, békés tüntetések nem oszlathatók fel
2007-10-23. 16:10

Az EU-s iránymutatás a Medgyessy-Nastase koccintás miatt tartott spontán tüntetés jogtalan feloszlatása miatt született

A be nem jelentett, békés tüntetések résztvevőit akkor sem lehet őrizetbe venni és akkor sem büntethetők, ha ellenszegülnek a (törvénytelen) rendőri felszólításnak. Ez immár jogerős, kötelezően végrehajtandó európai uniós jogszabály, hiába hazudják az ellenkezőjét rendőrségi "szakértők". Maga Bencze József országos rendőrfőkapitány is elismerte a múlt héten az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága előtt, hogy, idézzük: "A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága közelmúltban hozott ítélete szerint a gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti, ha arra hivatkozva oszlatnak fel egy demonstrációt, hogy az nem volt bejelentve." Ha tehát a rendőrség - ellenszegülve a magasabb rendű uniós döntésnek - mégis feloszlat egy békés, be nem jelentett demonstrációt, akkor súlyos törvénytelenséget követ el.

A magyar bírósági gyakorlat pedig messze a jogsértéseket gyakran elkövető ÁVH előtt jár. A Fővárosi Bíróság több ügyben már 2006 őszén jogerősen kimondta, hogy a nem bejelentett, békés tüntetést sem lehet erőszakkal feloszlatni, az azon résztvevők pusztán a részvétel okán nem foghatóak el és nem büntethetőek, akkor sem, ha nem távoznak a helyszínről rendőri felszólításra. Egy ilyen végzés itt tekinthető meg.

A rendőrség és az állam már pert vesztett az ügyben, a jövőben pedig egyre többet fog (fizetni is), ha nem hajlandó betartani a törvényeket.

Kuruc.info - Kemény Simon

Itt pedig az uniós végzés magyar nyelvű összefoglalója olvasható:

Csatolva küldöm a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletének teljes szövegét nemhivatalos magyar fordításban. (Időközben megkaptuk a minisztérium által is elismerten jogerős ítélet hivatalos fordítását - a szerk.) A szöveg szabadon terjeszthető mint jogtudományi ismeretterjesztés, azzal, hogy nemhivatalos magyar fordítás angolról.

Az ítélet és benne az általam már 2002-ben megalkotott békés „spontán tüntetés” fogalma beépült a teljes európai jogrendszerbe, melynek része Magyarország is, a benne foglaltakat az Unió tagállamaiban be kell tartani ezentúl mind a jogalkalmazásban, mind a jogalkotásban, mind a hétköznapi életben. Az ítélet megtámadásáról nincs tudomásom, tudtommal október 17-én jogerőssé vált. (Ha meg is támadta volna a Magyar Kormány, akkor sem volna esélye szerintem megváltoztattatni, mert az ítélet az európai uniós jogértelmezési iránnyal azonos, vagyis a gyülekezési és véleménynyilvánítási „sziámi iker”-jog kiterjesztő értelmezése irányába hat.)

Az ítélet szűk értelmezése: a spontán tüntetés, ha megtartja békés jellegét, akkor jogszerű, tehát nem feloszlatható, még akkor sem, ha előre vagy menet közben be nem jelentett. Az ítélet tág értelmezése: minden békés tüntetés jogszerű, tehát feloszlathatatlan, bejelentetlensége ellenére. Mert nem az előre bejelentettség, hanem a békés jelleg az európai jogrendszer számára a lényeges, elsődleges.

Mindkét értelmezés nagyon jelentős a gyülekezések gyakorlatára nézvést. Utóbbi értelmezést – bár külön kértem – az ítélet nem tartalmazza kifejezetten, de levezethető a szövegből. Ezért fontos a békés jelleg (= személy vagy dolog elleni jogtalan közvetlen fenyegetés, erőszak alkalmazásának hiánya, kivéve pl. a saját vagyontárgy mást aránytalanul nem károsító, nyilvános, véleménynyilvánító célú megsemmisítését: pl. zászló- vagy bábuégetés) megtartása jogi szempontból. A szóbeli radikalitás nem erőszakos cselekmény, az mindig békésnek minősül, de rágalmazást, becsületsértést jogszerűen nem tartalmazhat, csak politikai véleményt, lehetőleg észérvekkel, indokokkal ellátva.

Ezért fontos a tüntetésszervezőknek és békés tüntetőknek, hogy kiszúrják és leszereljék a provokátorokat és a felesleges hőzöngőket, hogy azokra ne lehessen hivatkozni úgy ott a helyszínen, hogy oszlathatóvá vált a gyülekezés azok miatt, azokra hivatkozással. Néhány nem kellően békés résztvevő miatt nem válhat az egész gyülekezés és annak minden résztvevője oszlathatóvá (ez az én ún. „Gauss-görbe elméletem”: a tüntető többség békéssége megalapozza a feloszlathatatlanságot, az elenyésző kisebbség nem teremt jogalapot az oszlatásra – sem számaránya, jelentősége, sem gyakorlatilag provokációs veszélyessége miatt). Az volna a legdurvább hatalommal való visszaélés, ha maga a rendőrség alkalmazna provokátorokat a békés jelleg megszüntetésére ürügyet, jogcímet teremteni, törekedve a oszlathatóságra. Felhívom a figyelmet, hogy a bűncselekményre rábírni igyekvő, „szándékkiváltó” provokáló ügynök büntetőjogilag felbujtónak minősül.

Dr. Grespik László
ügyvéd

Innen letöltheti a fent tárgyalt ítéletet
(Időközben megkaptuk a minisztérium által is elismerten jogerős ítélet hivatalos fordítását is - a szerk.)

Kapcsolódó cikkeink:
- Toroczkait a Gyorskocsi utcából szabadíthatjuk ki este 8-kor
- Gaudi-Nagy Tamás: A hétfői tüntetés törvényes volt, mert nem adták át a tiltó határozatot