"Dübörgés": több elemző szerint végleg lemaradhatunk
2007-11-09. 20:16
Túlzottan optimista az a feltételezés, hogy a magyar gazdaság lelassulása csak két évig tart – figyelmeztet egyre több kutatóintézet. A legfőbb aggály, hogy még mindig nem látni: mitől, mikor és hogyan áll vissza a gazdaság fejlődése a négy százalék körüli éves ütemre. Ha nem sikerül felgyorsítani a növekedést, végleg lemaradunk a versenyben.
Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság növekedése hosszú távon két-három százalék körül, alacsony szinten beragad – hívja fel a figyelmet számos elemzőközpont és szakmai érdekképviselet. Az aggályokban a Magyar Nemzeti Bank is osztozik, hiszen a jegybank a gazdaság bővülésére vonatkozóan a kormányénál jóval pesszimistább előrejelzést fogalmazott meg. A konvergenciaprogram 2009-re már 4,2 százalékos fejlődéssel számol, ám még mindig nem látható: milyen intézkedések nyomán és mikor tud felgyorsulni a hazai gazdaság erre az ütemre. A legtöbb kutató szerint már az erre az évre vonatkozó, 2,2 százalékos növekedéssel számoló kormányzati prognózis sem reális. Az idei folyamatok alapján a legtöbb hazai és külföldi pénzintézet ma 1,8–2 százaléknál nem jósol magasabb bővülést. A visszaesés legfőbb okának kivétel nélkül mindenki a tavaly szeptemberben és az idén januárban bevezetett megszorításokat, illetve azok kedvezőtlen szerkezetét jelöli meg. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítményéről szóló előzetes adatokat.
Az elemzői előrejelzések jelenleg 1,1 és 1,9 százalék közötti ütemet jelölnek meg erre az időszakra. A gazdaságot lassító tényezők között szerepel a visszafogott lakossági fogyasztás, az oktatásban bekövetkezett leépítés, de visszaveti a fejlődés ütemét a mezőgazdasági termelés is, amelynek idei katasztrofális eredményei szintén a harmadik negyedévi statisztikában mutatkoznak majd meg. A Takarékbank elemzése szerint az egyedüli pozitívum az ipari termelés bővülése lehet, amely a nyugat-európai konjunktúra miatt valószínűleg jól alakult. Suppan Gergely, a pénzintézet elemzője az utolsó negyedévre csekély mértékű élénkülést, jövőre pedig mindössze 2,5–2,6 százalékos bővülést vár. Suppan úgy véli: megfelelő ösztönző intézkedések híján a magyar gazdaság a következő években nem tud visszaállni a korábbi, 4 százalék körüli pályára, hanem 3 százalék körüli szinten ragadhat be, ami konzerválja lemaradásunkat. Hasonló aggályokat fogalmazott meg legújabb jelentésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is. A szervezet szerint erősen megkérdőjelezhető az a növekedési ütem, amellyel a konvergenciaprogram és a kormány 2009-től számol. A gazdasági stabilizáció már így is jelentős áldozatokat követelt, s az ütem néhány évig 2,2–3 százalék között mozoghat – írja a jelentés. A növekedés valamennyi összetevőjét megvizsgálva az MKIK azt is kiemeli, hogy kedvező külső konjunktúra nélkül a visszaesésünk még erőteljesebb lenne, hiszen a gazdaság legfőbb motorját éppen az export jelenti.
A kivitel azonban nem biztos, hogy a jövőben is ki tudja húzni a bajból a gazdaságot, hiszen az utóbbi hónapokban hazánk exportpiaci részesedése csökkent – figyelmeztet a kamara, amely a jegybank előrejelzésére hivatkozva közli: a tavalyi 6,2 százalékos részesedésünk idén 4,8, jövőre és 2009-re pedig 3 százalékra eshet vissza. Mindeközben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium legutóbbi előrejelzése arra hívja fel a figyelmet, hogy idén jóval kevesebb működő tőke érkezhet hazánkba, mint a korábbi években. A tárca az év elején még 4 milliárd eurónyi tőkebeáramlást jelzett előre, ám most már arra számít, hogy ennek mértéke rossz esetben 2,5 milliárd euró lesz csupán. A kutatóintézetek jelenleg 2,5–2,8 milliárd eurónyi beáramlást jósolnak, ami az elmúlt tíz év egyik legrosszabb eredményének számít. A közvetlen tőkebefektetések viszszaesésének legfőbb oka versenyképességünk romlása. Ennek legutóbbi bizonyítéka a Világgazdasági Fórum új versenyképességi rangsora, amelyen hazánk az idén hat helyet csúszott vissza. A listán két év alatt 12 hellyel romlott a pozíciónk, így a legtöbb közép- és kelet-európai ország már megelőz minket.
(MNO) |
