Az elemzésre felkért, ötvenhárom országból származó, összesen 247 szakember véleménye szerint a következő évtized a liberális piacmodellt történelemmé – azaz túlhaladottá – teszi, a társadalmi és gazdasági önszabályozások helyébe az erőteljes kormányok által gyakorolt hatalom lép, általában megnő a központi vezetések befolyása és előtérbe kerül a nemzetállami politika is. Mindez lefékezi a globalizálódás mostani ütemét, nagyobb regionális egységek jönnek létre, melyek egységes állami megnyilatkozásaik során azonos értékekből és hagyományokból indulnak majd ki. Hogy ezen belül miként érvényesülnek az egyes nemzeti központok, az megjósolhatatlan, de a geopolitikai konfliktusok lehetőségét alighanem színezni fogják a helyi összeütközések is. Globálisan meghatározó erővé a következő országok válnak: Kína, India, az Egyesült Államok, Oroszország, Brazília és az Európai Unió. Vagyis ezeknek a nagy entitásoknak a szövetsége és szembenállása fogja eldönteni, merre megy a világ, illetve milyen teljesítményt mutat majd fel az előttünk álló évszázad.

Az orosz sajtó is felfigyelt tanulmányra. A Moszkvában megjelenő Vedomosztyi a központ igazgatóját, Jekatyerina Sipovát szólaltatta meg, aki a kötet bemutatásaként elmondta: a szakértők kiválasztásánál a legmélyebb merítésre törekedtek, valamint és a témák minél komplexebb megjelenítésére. Így részt vett a munkában a nagojai egyetem tudomány-elemző professzora, Felippe Cademartori Araujo, a globális gazdasági folyamatok amerikai szakértője, Colin I. Bradford, a kaliforniai egyetem politológiai és államtudományi professzora, Michael D. Intriligator, továbbá a pekingi gazdaságkutató intézet igazgatója, Li Xin (Li Hszin).

A műben feltüntették valamennyi kutató nevét, leszámítva azokat, akik külön kérték, hogy a háttérben maradhassanak. Leginkább kínaiak próbáltak anonimek maradni – jegyezte meg Sipova –, ami jól jelzi a hivatalos és a közszféra közötti ottani mély szakadékot.

Az igazgató kijelentette: rendkívül meglepte az általános pesszimizmus, ami a munkákból áradt. A kutatók között igen nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy a geopolitikai újrarendeződés és a multipoláris világ újbóli létrejötte háborúk kitörését valószínűsíti a jövőben. Mindez önbeteljesítő jóslatként is működhet.

A Vedomosztyi megszólaltatja Vlagyiszlav Inozemcevet, a moszkvai székhelyű Posztindusztriális Társadalmi Tanulmányok Központjától (Центра исследований постиндустриального общества), aki az elemzés kapcsán kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy terjedni fog a szeparatizmus, és jó néhány régióban felborul vagy meginog a társadalmi-politikai egyensúly, és ezt egyszerű gazdasági beavatkozással már nem lehet majd helyreállítani; geopolitikai megoldásokat és eszközöket kell bevetni. Teljesen valószerűtlen például, hogy az Egyesült Államok belemenjen egy kínai dominanciába vagy elfogadja a felemelkedő nemzetek növekvő befolyását.

Szergej Gurijev professzor pedig azon a véleményen van, hogy az események alakulásába beleszólásuk lehet nem állami vagy kormányzati tényezőknek, például a táliboknak. Ha szervezetük nukleáris fegyverhez jut, úgy a felvázolt szcenáriók még sötétebbek lehetnek – nyilatkozta. Másrészt – így Gurijev – a tőzsdék öt-tízéves periodikus mozgásgörbéje azt mutatja, hogy a befektetők milliói egyáltalán nem osztják az efféle lehangoló jövőképet. A befektetési kedv egyáltalán nem támasztja alá, hogy a globális krízis elkerülhetetlen lenne, mi több: a tőzsdék sokkal inkább a racionális politikai tényezőknek jósolnak jövőt.