A választási eljárási törvény rendelkezései szerint a Nemzeti Választási Iroda akkor törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, már nem élő választópolgárt, ha halála esetén a hozzátartozók kérik a névjegyzékből való törlését. A Nemzeti Választási Iroda azonban nem tartja nyilván az elhunytak számát - írja Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke. Alább a folytatás.
Először is nem biztos, hogy a hozzátartozók tudnak erről a kötelezettségről, de ha feltételezzük is a jogkövető magatartást, nem feltétlenül szükségszerű, hogy valakinek a halála után ezzel foglalkozzanak.
Feltételezhető, hogy a mostani népszavazáson is voksolhattak már halottak nevében akár százas vagy ezres nagyságrendben. A 2018-as választások esetén ez a szám többszörösére is emelkedhet, hiszen Völner Pál államtitkár egy szeptember 19-én, a Parlamentben elhangzott interpellációmra közölte: semmilyen összesítéssel nem rendelkeznek azon levélszavazókról, akikre vonatkozólag a hozzátartozók már kérték a választásra regisztráltak névjegyzékéből történő törlését. Mindez megingathatja a választások tisztaságába vetett közbizalmat, különösen azt figyelembe véve, hogy 2014-ben a levélszavazatok 95 százalékát a Fidesz kapta meg.
A Jobbik ez ügyben átfogó javaslatcsomagot fog letenni a kormány elé, ugyanis elfogadhatatlannak tartjuk, hogy valaki egyszeri bejelentkezés után mindenféle további ellenőrzés nélkül legalább 10 évig szavazati joggal rendelkezzen. Ugyanígy elutasítjuk azt, hogy ha valakinek a nevében ezen 10 év alatt akár csak egyszer visszaküldik a szavazólapot, az automatikusan újabb 10 évvel hosszabbítsa meg a választási regisztrációt.
A Jobbik mindezek mellett továbbra is kitart amellett, hogy azt a több százezer magyart, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, de tartósan külföldön él, a külhoni magyarokhoz hasonlóan szintén illesse meg a levélben szavazás lehetősége.
