Horvátország támogatja az világszervezet által elfogadott globális migrációs paktumot, és részt vesz a decemberi marrákesi csúcstalálkozón, amelyen a csomag elfogadását tervezik – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a pénteki kormányülés után. Úgy vélte, a döntés felelősségteljes üzenet a horvát közvélemény és Zágráb partnerei számára.
A kormányfő kiemelte, hogy alaposan áttanulmányozták a dokumentumot. ”Úgy vélem, (…) nem egy nemzetközi szerződésről van szó, amely kötelező jellegű intézkedések katalógusát tartalmazná, és mint ilyen, számunkra nem jelent problémát” – húzta alá. Szerinte az egyezmény segít abban, hogy a horvát kormány megakadályozza az illegális migrációt, felkészüljön a schengeni kritériumok teljesítésére, valamint felelősségteljesen részt vegyen minden nemzetközi erőfeszítésben, mert “a migráció problémája itt van, és itt is marad még az elkövetkező években”.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a hónap elején azt jelezte, hogy nem utazik Marokkóba, amit azzal indokolt, hogy napról napra nő azon országok száma, amelyek számos oknál fogva úgy döntenek, kilépnek az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából. A döntés felelősségét ezért a kormányra bízta. Ezért a pénteki kormányülésen arról is határozat született, hogy Zágrábot az államfő helyett Davor Bozinovic belügyminiszter képviseli majd az ENSZ-tagországok állam- és kormányfőinek marokkói találkozóján.
A részvétel lemondása miatt vita alakult ki a kabinet és az államfő között, ami a kormány és az államfői hivatal között nem új keletű. Bár a kormányfő és az államfő is a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) soraiból került ki, eltérő külpolitikát folytatnak. Ugyanis míg Grabar-Kitarovic megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, addig Plenkovic szigorúan Brüsszel-párti politikát folytat.
A világszervezet 193 országa 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag elfogadásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá, legálissá tétele, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása, illetve az integráció erősítése. A jóváhagyás folyamatából időközben kilépett az Egyesült Államok, Ausztrália, Magyarország, Ausztria, Bulgária, Csehország, és a távozást mérlegeli Lengyelország is.
(MTI)
