Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítók akár meg is tagadhatják a kifizetést, ha a bejelentés nem érkezik be a kár „észlelésétől” számított két munkanapon belül. Jelezte, aki ennél többet vár a kárigény jelzésével, az biztosítási szempontból akár „gyanús is lehet”, ami az ügye elbírálását befolyásolhatja, sőt, később a kártérítést is elbukhatja.

A CLB szakértője megjegyezte, ez a rövid határidő nemcsak a mostani esetre, hanem minden egyéb kártérítési igényre is igaz. Németh Péter hozzátette, az a károsult, akinek nem volt biztosítása, utólag hiába „kapkodna” egy gyors szerződéssel, a már bekövetkezett kárra nem kaphat térítést.

A CLB kommunikációs igazgatója ismertette, a kárfelmérőknek öt napjuk van arra, hogy elvégezzék a helyszíni szemlét. A szakember szerint ajánlott addig is fényképen rögzíteni az állapotot, ezt követően viszont fontos a további károk megelőzésének mielőbbi megkezdése. Például, ha víz alá kerül vagy folyamatosan ázik egy helyiség, ahol bútorok és különféle értékek vannak, haladéktalanul el kell kezdeni a kiürítést – tájékoztatott a szakértő.

Fontos, hogy a károsultak a károkról és a sérülésekről készítsenek a fotókat, és a biztosító szakértőjének szemléjéig, és a kárbejelentéstől számított ötödik munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtassanak a helyszínen – közölte.

Ha a biztosító a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül nem szemlézi a kárt, a károsult intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról, ezt megelőzően azonban a helyet és a sérült vagyontárgyakat le kell fényképezni. A sérült és kicserélt elemeket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni – hívja fel a figyelmet a CLB közleménye.

(MTI)