A Budapesti Nyomozó Ügyészségen az információt nem kívánták megerősíteni, de nem is cáfolták. Az ügyészség szóvivője felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség hétfő délelőtt sajtótájékoztat tart, amelynek témája: "több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás állása, illetve fejleményei".

Biszku Béla ellen, aki az 1956-os megtorlások idején volt belügyminiszer, több jobbikos képviselő tett feljelentést a tavaly elfogadott, az emberiség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. A törvény lehetővé tette az 1956 utáni megtorlások levezénylőinek felelősségre vonását. A Budapesti Nyomozó Ügyészség által folytatott nyomozást utoljára augusztus 28-án hosszabbították meg három hónappal. Az akkori tájékoztatás szerint Biszkut addig még nem hallgatták ki.

A nyugodt nyugdíjaséveit töltő, csütörtökön 91 éves Biszku 2010-ben került ismét a figyelem középpontjába, a róla szóló Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm miatt. Biszku ugyanis a filmeseknek kijelentette, hogy nem bánt meg semmit, és nincs miért bocsánatot kérnie.

2010-ben a Duna Televízióban lényegében megismételte a kijelentéseit, ami miatt jobbikos képviselők feljelentést tettek ellene a még a Bajnai-kormány alatt módosított, a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását tiltó Btk-cikk alapján. Az ügyben eljáró bíró azonban felfüggesztette az eljárást, mert az alapbűncselekmény (a megtorlássorozat) miatt Biszku ellen sosem indult eljárás, és annak büntetőjogi megítélése nem egyértelmű.

Az Országgyűlés részben erre reagálva alkotta meg az emberiség elleni bűnök elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt, ami a mostani eljárás jogi alapja.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat irányító egykori belügyminisztert több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt vették őrizetbe.

A hírt Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész jelentette be. Budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Ibolya Tibor kimondta azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi tagja, ha élne, ezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne - de már csak Biszku Béla él közülük.

A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást.

A kommunista mészáros panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem tett vallomást, és tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Az ügyészség kezdeményezi a gyanúsított házi őrizetének elrendelését. A főügyész elmondta, hogy Biszku lakásában a rendőrök lőszereket találtak, ami összefügghet évtizedes hobbijával, a vadászattal. Mivel azok tartására már nincs engedélye, ha a lőszerekről kiderül, hogy élesek, újabb gyanúsítás következhet.

Ibolya elmondta, hogy Biszku az igazságszolgáltatás befolyásával is meggyanúsítható lenne, de egyelőre erre nincs konkrét bizonyíték, csak a kort kutató történészek konszenzusa, amire viszont nem lehet megalapozott gyanút építeni. A Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án 5 ember életét kioltó, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 halálos áldozatot követelő sortüzek azonban az ügyészség szerint részben Biszku döntésein alapultak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Biszku a november 7-én Kádár János által megalapított új, Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány legfontosabb döntéshozó szervének, az ideiglenes intéző bizottságnak volt a tagja, és a december 2-3-i ülésen igen erősen kikelt a munkástanácsok (a forradalom spontán alakult helyi szervezetei) ellen, lényegében fasiszta fegyvereseknek titulálva azokat, erős karhatalmi fellépést sürgetve. A bizottság az ülésen megszavazta a karhatalom megszervezésére és bevetésére vonatkozó határozatokat, majd utasította a kormány katonai tanácsát azok végrehajtására.

A katonai tanács készültségbe helyezte a karhatalmi egységeket, "gyors és kegyetlen" fellépésre utasítva azokat a kettős hatalom (a munkástanácsok és az épülőben lévő új egypárti intézményrendszer párhuzamos működése) megszüntetése érdekében. Ezután következtek az említett, a polgári lakosságra leadott gyilkos sortüzek. Ibolya szerint ha élnének, Biszkuhoz hasonlóan az intéző bizottság többi tagját (például Kádár Jánost, Apró Antalt, Marosán Györgyöt) is meg kéne gyanúsítani.

3. frissítés: A Jobbik szerint Biszku Béla őrizetbe vétele az igazság és az igazságszolgáltatás kezdetét jelenti - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Szilágyi György ellenzéki országgyűlési képviselő.

Szilágyi György hangsúlyozta: a Jobbik szeretné, ha felgyorsulnának az események, és az első - "nagyon fontos" - lépést követően Biszku Béla bíróság elé kerülne, és igazságot szolgáltatnának a több százezer magyar családnak, akiket tönkretettek meghurcoltak, kivégeztek, börtönbe zártak, munkatáborba vittek. Hangsúlyozta azt is: a Jobbik tovább folytatja az elszámoltatás érdekében végzett munkáját.

Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje az MTI-nek elmondta: a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete értelmében Biszku Béla engedély nélkül nem hagyhatja el Budapest területét. Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett. Az ügyészség házi őrizet elrendelését kezdeményezte.

A végső döntést, nagyjából egy héten belül a Fővárosi Törvényszék mondja ki - tette hozzá az ügyvéd.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a törvényszék honlapjára hétfőn felkerült közleményében azt írta: a B. Béla ellen több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen folyamatban lévő büntetőügyben a gyanúsítottal szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfői végzésében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

A végzés értelmében Biszku Béla nem hagyhatja el Budapest közigazgatási területét, és hetente egy alkalommal köteles jelentkezni a Budapesti Rendőr-főkapitányság II. kerületi kapitányságán. A lakhelyelhagyási tilalom legfeljebb az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig tart.

A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyész, a gyanúsított és a védő is fellebbezést jelentett be. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a gyanúsított házi őrizetének elrendelését indítványozta a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel. A védő az ügyészi indítvány elutasítását kérte - olvasható a közleményben.

A bíróság az ügyészi indítványt részben megalapozottnak tartotta. A bíróság a végzésében rámutatott arra, hogy a gyanúsítottal szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok megalapozták az alapos gyanút. Továbbá a bíróság kifejtette, hogy a kényszerintézkedés elrendelésekor a cselekmény tárgyi súlya önmagában nem alapozza meg a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, de ha a cselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor figyelembe veheti enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását is.

"A bíróság a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel szükségesnek, de elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, amellyel a gyanúsított eljárási cselekményeknél való jelenléte kellő módon biztosítható" - írta Póta Péter.

(MTI - Index nyomán, kép: MTI, Index, Nol)