2015. július 2., csütörtök, Ottó, Jenő napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Magyar boltok
CSS váltás
Friss hírek
19:52 Feladta magát a budapesti szajha gyilkosa Kínában19:29 Közös adatbázist készítenek a bevándorlókról - de ettől még nem fognak hazamenni19:08 Plagizálás terén az ideiglenes oláh kormányfő sem marad le Pontától18:40 Meggyosztással tiltakoznak az alacsony árak ellen a termelők18:08 Beherbálozva17:45 Olcsó íjász kiegészítők a Szkítában (x)17:15 Jobbik: csúcsra járatja a Fidesz az MTI-nek nevezett cenzúrahivatalt16:45 Fél napig sem tartották zártan a debreceni menekülttábort: megy minden tovább, mintha mi sem történt volna16:34 Ilyen időt jósolnak hétvégére15:55 Buzi, pedofil, visszaeső, egyházi iskolában tanított, 12 éves fiút akart megrontani - "büntetése": felfüggesztett15:40 Nagyon meggyőző érvvel álltak elő a görögök az euróövezetben való maradás mellett15:03 A professzor, aki nemet mondott a progresszív zsidó agitátor követelőzésére14:47 Lengyelországban kizártak egy ifjút az iskolából, amiért a középső ujját mutatta egy holoemlékműnek14:22 További terrorista merényletek várhatók Észak-Afrikában14:09 Hétfőn megnyitják a Nyugati pályaudvart
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Elcsatolt részek :: 2012. szeptember 20. 21:18

Méltó emlékművet kaptak a Délvidéken lemészárolt magyarok az ásotthalmi átkelőnél


Reklám
A Hatvannégy Vármegye Alapítvány szerdán felavatta az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes népirtás első monumentális, több mint 5 méter magas szabadtéri emlékművét, a Magyar Mártíromság Emlékművet, amely egyúttal a térség jugoszláv partizánok általi megszállásának is emléket állít. A helyszín az épülő Ásotthalom–Királyhalom nemzetközi határátkelőtől mintegy 100 méterre található. Az emlékmű a neves szegedi szobrász, Tóbiás Klára alkotása.
Zoom
Emlékpark és múzeum is lesz
Az ötlet- és házigazda, Toroczkai László a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében elmondta, rendhagyó emlékműavatásról van szó, ugyanis a szobor magánterületen található, s a környező földterületekkel együtt egy leendő emlékpark helyszíne. „Reményeink szerint itt már jövőre egy emlékparkot fogunk átadni” – mondta Toroczkai. A mostani romos tanya helyén lesz az első délvidéki múzeum, amely bemutatja a délvidéki mészárlást, amelynek mindeddig még nincs köztéri emlékműve. A szónok szerint a tegnapi avató volt az első a magyar történelemben, amikor monumentális emlékművet kapott az 1944-45-ben lemészárolt legkevesebb 40 ezer ártatlan délvidéki magyar testvérünk.
A délvidéki magyar szervezetek már több mint két évtizede küzdenek azért, hogy emlékmű emlékeztessen erre a mészárlásra. Toroczkai szeretné, ha az ottani magyarok számára is elérhető közelségbe kerülne az emlékhely. Ha a szerb hatóságok nem engedélyezik a Délvidéken az emlékhely kialakítását, akkor megcsináljuk mi magunk itt, 8 kilométerre Szabadkától, szögezte le a szónok.
Toroczkai több plébánost, katolikus papot hívott meg a Délvidékről az ünnepségre, de azoknak le kellett mondaniuk az eljövetelt. „Félek tőle, hogy a Szerbiában uralkodó állapotok miatt nem jöhettek személyesen” – mondta. Külön megköszönte a Rókusi templom plébánosának, Kretovics László atyának a fáradtságát, hogy eljött, és fölszentelte az emlékművet.
Zoom
Megbocsátani csak úgy lehet, ha bevallják és megbánják bűneiket
Az atya először szentelő imában azt kérte, legyen az emlékmű az emberi szolidaritás, a megbocsátás, az emberi egyet akarás és összetartozás szent jele és majdan emlékhelye is, hogy a magyar nép és a szomszédos népek megtalálják egymás kezét, egymás szemébe tudjanak nézni, egymást el tudják fogadni, egymásban ne ellenfelet, hanem legfeljebb vitatkozó társat, de mindenképpen embert és keresztény testvért lássanak. Az emlékművet a megbékélés szándékával állították föl, ugyanakkor megbékélni és megbocsátani csak úgy lehet, ha az a fél, aki azokat a szörnyűségeket elkövette, bevallja és megbánja bűneit.
Királyhalomról Bozóki István szólt az egybegyűltekhez. A múltról beszélt, Trianon átkáról, a két település között húzódó mesterséges határról. A magyart mindig is sanyargatták, mondta, régen a földesurak, a kormányok, a régiek és mostaniak. A rendszerváltásnak nevezett porhintés is fáj, de az talán még jobban, amit vezetőink tesznek a nemzetünk ellen. Bozóki reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor a magyar nemzet érdekében cselekvő kormányunk lesz, mert a mostaniak még idegen érdekek mentén dolgoznak. Nincs tovább lefele, változásra, összefogásra van szükség. Ha összefogunk, akkor minden ellenfelet legyőzhetünk – fejezte be beszédét a vendég.
Zoom
Minden magyar tragédia után van feltámadás
Időközben megérkezett az emlékmű alkotója, Tóbiás Klára is, akit Toroczkai külön bemutatott az egybegyűlteknek. Az alkotás, mint a délvidéki magyarság tragédiáját szimbolizáló mű, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek a tetején fészek van. A fészek ábrázol egy hazát, mindannyiunk Kárpát-medencei hazáját, a szögesdrót pedig azokat a haláltáborokat, ahova a délvidéki magyarságot a második világháború végén tömegesen deportálták a megszálló jugoszláv partizánok, a kommunista gyilkosok. Fontos üzenete van az emlékműnek – fejtegette tovább Toroczkai, szeretnénk, ha ez a tragédia arra sarkallná a sokat gyötört, ellenségekkel bőven körülvett nemzetet, hogy minden magyar tragédia után van feltámadás. A szögesdrót fészek fölött egy 170 kilós bronz turulmadár látható, a csőrében karddal. A magyar nemzetet jelképező totemállat teljesen véletlenszerűen néz Szabadka fele – szólt oda a szerbiai tudósítóknak a szónok. A turulmadár azt jelképezi, hogy a magyar nemzet élni akar az egész Kárpát-medencében és itt a Délvidéken is.
Majd ha kivirágzik az életfa…
Tóbiás Klára, az emlékmű alkotója elmondta, hogy a szobor talapzata, gyökere Nagy-Magyarország térképe, amiből kinőtt az az életfa, amely meg van csonkítva, ugyanúgy mint hazánk. „A jövőre gondolva nagyon szeretnénk, ha az életfa felvirágozna, kihajtana. Ezt a csodát várjuk.”
Zoom
Igazságtétel nélkül ne legyen EU-csatlakozás!
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar tagja, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő lépett az emelvényre. Emlékezni és emlékeztetni jöttünk, emlékezni az áldozatokra és tetemre hívni a bűnösöket. Azokat, akiknek a kezéhez magyar vér tapad. Európának végre szembesülnie kell azzal, hogy nemcsak úgymond náci és szibériai haláltáborok voltak, hanem olyanok is, ahol magyar embereket kínoztak halálra, és magyar emberek haltak meg ezrével – mondta. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt és ezáltal Szerbiát is, hogy addig ne is álmodjanak az EU-s csatlakozásról, amíg ezt a jóvátételt, igazságtételt nem teszik meg. Ennek első számú feltétele, hogy végre hagyják abba ezt a történelmi bizottságos valóságelkenést, és ténylegesen azok segítségével, akik feltárták a bácskai vérengzéseket, kezdjenek munkához.
A magyar áldozatok meg kell hogy kapják a jóvátételt, emellett pedig elkerülhetetlen a még élő bűnösök bíróság elé állítása, hogy szembesüljenek azzal: emberiség elleni bűntett miatt akár még 90 éves korukban is felelősségre vonhatók. A magyar jogszabályok szerint január 1-jétől már lehetséges az igazságtétel a múltbeli bűnökre. Két jobbikos képviselő feljelentést is tett kifejezetten a délvidéki magyarellenes vérengzés felelősségre vonása miatt. A magyar ügyészség feladata és kötelessége, hogy keresse, felkutassa az áldozatokat, az elkövetők számára pedig szolgáltasson megfelelő elégtételt. Érje el, hogy vagy Szerbia állítsa őket bíróság elé, vagy követelje ki, hogy Magyarország folytathassa le azokat az eljárásokat, amelyeket egyébként annak idején fordítva kőkeményen megtettek a szerbek! A magyar igazság érdekében Gaudi-Nagy Tamás fel fogja emelni a hangját, s ennek érdekében tovább folytatja küzdelmét. A legfőbb cél, hogy a magyar közösség a Délvidéken tisztességes életfeltételek mellett éljen, ne legyen nyelvében, iskolájában, kultúrájában elnyomva, s ahol lehet, a Tisza-menti magyar közösségek számára követeljük ki a területi autonómiát, mert számukra ez ad megfelelő garanciákat arra, hogy közösségként 1000 éves szülőföldjükön kitartsanak. A bűnösnek felelnie kell, az igazság pedig sohasem vész el, az igazságot ki fogjuk harcolni együtt – fejezte be a jobbikos képviselő.
Zoom
Élni fog a magyar
Az utolsó felszólaló Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. Sajnos olyan országban élünk – kezdte a szónok – , ahol az ehhez hasonló kezdeményezések ritkák, mint a fehér holló. Ritka, hogy valaki ilyen emlékművet megálmodik, s aztán a megvalósítás szintjén is ragaszkodik hozzá. A Jobbiknak – alapítványán keresztül – kötelessége volt támogatni ezt a kezdeményezést, szégyen lett volna, ha nem ezt tesszük – szögezte le Vona. Az emberi életnek kétféle stratégiája van. Az egyiket úgy neveznénk: inkább élni stratégia, a másikat pedig: több mint élet stratégiának. Az első csoportbeliek – sajnos ők vannak többségben – nem szeretnek konfrontálódni az élettel, a sorssal, a történelemmel. A másik csoport a nemzeti oldalhoz tartozik, számukra az élet egy eszköz.
Zoom
Valaminek szentelni akarják az életüket, valamilyen nemesebb, magasabb cél érdekében. A hétköznapi gondolkodásban ezeket a derék délvidéki embereket áldozatoknak tekintik, de ők nem áldozatok, hanem mártírok. Vona szerint a kettő között az a különbség, hogy az áldozat elszenved valamit értelmetlenül. A mártír pedig az, aki elszenved valamit, de áldozatának van értelme. Akik ennek az esztelen pusztításnak az áldozatai voltak, azok tulajdonképpen mártírok. Van és volt értelme haláluknak ennyi év távlatából is. Ez erőt kell hogy adjon nekünk, leszármazottaknak ahhoz a harchoz, amit most, a jelenben kell vívnunk. Nagyon sok a szó, a beszéd a magyar közéletben, és nagyon kevés a tett, mondta az elnök. Tettekre van szükség. Attól, hogy ez az emlékmű itt áll, mindannyiunk élete megváltozik egy kicsit, azé is, aki erre jár. Akik ebben a munkában részt vettek, alakítottak a történelmen, számukra az élet stratégiája több mint életstratégia.
Az emlékmű nem a múltba révedésnek, nem a szomorkodásnak, nem a tehetetlenségnek, hanem a reménynek, a tenni akarásnak és az életerőnek az emlékműve. „Ha kell, izzadsággal, ha kell vérrel, de élni fog a magyar, ezt üzeni ez az emlékmű” – fejezte be szónoklatát az elnök.
Zoom
A rendezvény kulturális részében fellépett Waszlavik László, Vesztergám Miklós, akik délvidéki népdalokat énekeltek, a Romantikus Erőszak zenekar frontembere, Sziva Balázs, Siklósi András saját költeményét, Tóbiás Klára lánya pedig édesanyja versét szavalta el. Ezt követően 19 órakor a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban lakossági fórumot tartottak, melynek házigazdája Tóth Péter, a Jobbik megyei képviselője volt.
(Szegedma.hu nyomán)
Zoom
Frissítés: Videó az eseményről:

Reklám


Hozzászólások ( hozzászólás)

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat

Reklám
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Támogassa portálunkat!
Legolvasottabb hírek
Linkek
További linkek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2015 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Ingyenes linkcsere | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready
31