Mint ismeretes, a hazánk északi részén magát létezőnek vélő Szlovákia nevű viccállamocska 2009 augusztusában nem engedte be területére Sólyom László akkori köztársasági elnököt. Az Európai Unió bírósága kedden döntött a vitás ügyben.
 A tiltás ellenére átmehetett volna Sólyom a hídon - de ahhoz már nem volt bátorsága |
"Szlovákia" nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök "szlovákiai" látogatását - hangzott el az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának keddi ítéletében.
A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, "igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását".
Frissítés: Elégedettek a területrablók
A tót diplomácia és igazságügyi tárca üdvözölte, a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete viszont sajnálatosnak tartja az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítéletét.
A szlovák külügyminisztérium a luxembourgi döntés kapcsán közzétett állásfoglalásában üdvözli és értékeli, hogy a bíróság "teljes egészében elutasította" a magyar fél "vádját", és meggyőződését fejezi ki, hogy az ítélet "véglegesen lezárja az ügyet."
"A bíróság döntése megerősítette Szlovákia álláspontját (...) Az ítélet egyértelműen elválasztotta a szabad mozgáshoz való jog - Szlovákia által teljes mértékben elfogadott - gyakorlását az államfői látogatástól, melynek státusa specifikus" - szögezi le állásfoglalásában a tót külügyi tárca, hozzátéve, hogy feltételezésük szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy "a szlovák-magyar kapcsolatokban a mindkét ország polgárai számára hasznos témákra lehessen összpontosítani". "Szlovákia érdekelt a Magyarországgal való teljes értékű kétoldalú együttműködés további fejlesztésében, s ennek része a közjogi méltóságok és intézmények közötti kapcsolattartás is" - állapítja meg a szlovák külügyi tárca.
Az igazságügyi tárca leszögezi: az ítélet megállapította, hogy Magyarországnak - az uniós jog megsértésével kapcsolatos - fenntartásai megalapozatlanok voltak. "Megerősítést nyert Szlovákia azon fő érve, mely szerint az államfő országának megtestesítője, s ez személyét megkülönbözteti az Európai Unió többi polgárától, ezért az unión belüli mozgására a nemzetközi jog által meghatározott normák vonatkoznak" - olvasható a közleményben.
Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke szerint, pártjuk nagyon sajnálatosnak tartja a luxembourgi bíróság döntését. "A vonatkozó jogi előírásokat különbözőképpen lehet magyarázni és értelmezni, ez történt ebben az esetben is" - hangoztatta Bárdos Gyula a döntés kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában. Az MKP-vezető szerint, bár úgy vélik, hogy a bíróságnak a döntésre vonatkozó indoklása nagyon gyenge lábakon áll, tudomásul veszik az ítéletet, de nem tartják megfelelőnek. "Bármilyen ítélet is született, az, hogy az Európai Unión belül korlátozták egy uniós polgár szabad mozgását ellentmond a normális uniós kapcsolatoknak" - szögezte le.
(MTI nyomán)
2. frissítés: Jobbik: Az Unió saját elveit és hangoztatott értékeit sem tiszteli
A Jobbik több szempontból is aggályosnak tartja az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága által hozott döntést, amelynek értelmében Sólyom László akkori köztársasági elnököt a szlovák kormány az uniós jognak megfelelően akadályozta meg abban, hogy 2009. augusztus 21-én Révkomáromba utazzon a felvidéki magyarság államalapításra emlékező ünnepségére.
A döntés jól mutatja, hogy a napokban Nobel-díjjal kitüntetett Európai Unió saját elveit, hangoztatott értékeit sem tiszteli, az emberek szabad mozgására vonatkozó alapvető emberi jogot sem képes – még a szabad mozgás céljával létrejött schengeni övezeten belül sem – a kettős mérce alkalmazása nélkül érvényre juttatni.
A luxemburgi bíróság döntése, valamint az a tény, hogy az Európai Bizottság Szlovákia támogatása érdekében beavatkozott a magyar kormány által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásba, egy újabb magyar külpolitikai kudarc. Az ügy negatív kimenetele korántsem meglepő, újfent a magyar diplomácia érdekérvényesítési képességének teljes hiányáról árulkodik, amit sajnos a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelő korábbi ügyek kapcsán – lásd Malina Hedvig-ügy, a dunaszerdahelyi futballszurkolók elleni rendőri fellépés ügye, a Benes-dekrétumok és a szlovák nyelvtörvény ügye – már megszokhattunk – írja közleményében Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
