Koszorúzással egybekötött megemlékezésre érkezett Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, keletkutató dardzsilingi sírjához a 2013-as magyar Kancsendzönga-expedíció húsvéthétfőn. A világ harmadik legmagasabb hegyének 8586 méteres csúcsára készülő Erőss Zsolt, Kiss Péter, Kollár Lajos és Jaroslav Dutka alkotta mászócsapat teherhordók bérlése helyett helikopterrel juttatja fel csomagjait az 5300 méteren fekvő alaptáborba.
„A 2013-as magyar Kancsendzönga-expedíció programja lépésről lépésre az eredeti terv szerint halad" - szögezte le Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein sajtófőnöke. „Erőss Zsolték úgy érkeztek meg Budapestről két átszállással, Moszkván és Delhin keresztül Katmanduba, hogy a hegymászó-felszerelésük is hiánytalanul landolt Nepál fővárosában. A kötelező adminisztrációs feladatok gyors és szakszerű elvégzése után már el is indultak az 5300 méteres tengerszint feletti magasságban található alaptáborba, ahová várhatóan a jövő hét elején-közepén érkeznek meg."
Vincze Szabolcs azt is elárulta, hogy húsvéthétfőn Erőss Zsolt, Kiss Péter, Kollár Lajos és Jaroslav Dutka a tibetológia megalapítója, Kőrösi Csoma Sándor sírjánál járt Dardzsilingban. A hegymászók koszorúzással egybekötött megemlékezésen tisztelegtek az őshaza legelszántabb kutatójának emléke előtt, aki 1842 óta nyugszik Indiában. Az expedíció a nyelvtudós, keletkutató sírjánál tett kitérő után folytatja útját az alaptábor felé, ahová teherhordók bérlése helyett helikopterrel juttatja fel a csomagokat.
Hosszú és rögös út vár a magyarokra Ázsiában, akik a tervek szerint csak június elején térnek vissza Magyarországra a Himalájából. Erőss Zsolt szerint a 8586 méteres Kancsendzönga megmászásánál nehézséget okozhatnak a lavinaveszélyes, hosszú és mélyhavas lejtők, éppen ezért a csúcstámadás folyamatának előkészítése előtt legalább négy tábort építenek ki a hegyen. Az 5500 méteres alaptábor után lesz két újabb tábor 6 és 7 ezer méter között, egy pedig 7 ezer méter felett is.
A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította útjára a Csomolungma 2002-es megmászása után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. Tizenegyet már meghódítottak, a Kancsendzöngán kívül az Annapurna és a K2 vár még arra, hogy kitűzzék a csúcson a magyar zászlót. Pontosabban nemcsak a magyart, hanem a székely zászlót is, erre a csíkszeredai születésű Erőss még a budapesti indulás előtt tett ígéretet.
A Kancsendzönga csúcsára britek értek fel elsőként: George Band és Joe Brown megpróbáltatásait 1955. május 25-én koronázta siker. Az indiai-nepáli határon található 8586 méteres hegyre szent helyként tekintenek a helyiek, a lakosság vallási nézeteit tiszteletben tartva a hagyomány szerint a sikeres csúcstámadók néhány méterrel a tényleges csúcs előtt megállnak és visszafordulnak. Remélhetőleg ennél hamarabb Erőss Zsolték sem fordulnak vissza.
(Heti Válasz nyomán)