Számos szabálytalanságot tárt fel a hallgatói juttatások vizsgálatakor egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), az egy hallgatónak kifizetett ösztöndíjak összege pár ezer forinttól egy-másfél millióig terjedt - írta hétfői számában a Magyar Nemzet.
A lap szerint a 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésből kiderül: az ELTE pénzügyi helyzete a költségvetési támogatás 1,4 milliárdos csökkenése és a 3,6 milliárdos zárolás ellenére is stabil volt. A diákok támogatását célzó ösztöndíjak viszont sok esetben nem a megfelelő helyre érkeztek.
A tudományos ösztöndíjakat például a vonatkozó kormányrendelet előírása ellenére nem pályázati úton ítélték oda, a kiutalt sport-, kulturális, illetve közéleti ösztöndíjakat pedig egyes esetekben továbbutalták az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara alapítványának, vagy épp rendezvényszervezésre fordították.
A Magyar Nemzet azt írta: előfordult olyan is, hogy oktatói díjazást fizettek ki az amúgy diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből. Két HÖK-ös tisztségviselőt úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. A lap szerint akadt olyan hallgató, akinek a tiszteletdíja vándorolt az említett alapítványi számlára.
Frissítés: Az ELTE szerint náluk minden a legnagyobb rendben
Az ELTE szerint bár néhány kirívó esetben egy-másfél milliós ösztöndíjtételeket is kifizettek, nem merült fel a törvénytelenség gyanúja, a rendelkezésre álló keret felosztása minden esetben a jogszabályi előírások és az egyetemi szabályzatok szerint történt és történik - közölte hétfőn az intézmény.
Felidézték, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2013 októbere és 2014 februárja között a 2009 és 2012 közötti időszakkal kapcsolatban végzett ellenőrzést az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE); a vizsgálat túlnyomórészt pozitív eredménnyel zárult.
Az egyetem közlése szerint a Magyar Nemzet hétfői cikkében a valóságnak megfelelően állította, hogy a nem nyilvános jelentés szerint "az ELTE pénzügyi helyzete a költségvetési támogatás 1,4 milliárdos csökkenése és a 3,6 milliárdos zárolás ellenére is stabil volt". Szintén igaz, hogy a vizsgálat megállapította: "a hallgatói képviselet a működési támogatást igazoltan a megfelelő célokra, vagyis működési költségekre, kiadványok, újságok készítésére és rendezvényszervezésre fordította. A rendezvényszervező cégek és a hök vezető tisztségviselői között személyi összefonódás nem állapítható meg" - írták.
Voltak szabálytalan ösztöndíjak, de nem a milliós tételek
Hozzátették: a jelentés az egyetem nyolc kara közül egy, az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részönkormányzata esetében néhány esetben szabálytalanságokra, eljárási hibákra mutatott rá egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban. A sajtóban említett néhány kirívó esetben egy-másfél milliós tételeket is kifizettek, ám ezekben az esetekben sem merült fel a törvénytelenség gyanúja, az ösztöndíjakra rendelkezésre álló keret felosztása az ELTE-n minden esetben a jogszabályi előírások és az egyetemi szabályzatok szerint történt és történik, a hallgatói önkormányzat (hök) minden esetben az ELTE gazdálkodási szabályzata szerint jár el - fejtették ki.
Ugyanakkor az egyetem és a hök vezetése morális kötelességének érezte, hogy saját gyakorlatában a törvényi kötelezettségeknél szigorúbb szabályrendszert vezessen be a hallgatói juttatásokkal kapcsolatban. Ezért számos olyan változtatást vitt végbe az előző évek során, amelyek eredményeként átlátható, világos, a hallgatói igényekre hatékonyan reflektáló összetett ösztöndíjrendszer jött létre.
Az ország legátláthatóbb hök-jét szeretnék létrehozni
Az országban elsőként - a hallgatói önkormányzat javaslatára - az ELTE szenátusa 2014 nyarának elején úgy módosította a hallgatói követelményrendszert, hogy mind a közéleti ösztöndíjak, mind pedig a hallgatói jutalmak nyilvánosságra hozhatóvá váltak. A hallgatóknak ma már minden ösztöndíjtípus esetében pályázatot kell benyújtaniuk, a tisztségviselők közéleti ösztöndíja az új szabályozásnak megfelelően nyilvános adat, amelynek az összege a jövőben - az ELTE-hök kezdeményezésére - maximált lesz, a KSH létminimum-kalkulációjához igazodik.
Mindezekkel a lépésekkel az ELTE eltökélt célja, hogy az ország legátláthatóbb hallgatói önkormányzatát hozza létre - rögzítették. Hozzátették: az ELTE-hök, amelynek vezetése a kérdéses időszak óta többször megújult, jelenleg is teljes körű tisztújítást tart és új, a felelősségi köröket megnyugtatóan tisztázó alapszabályt nyújtott be a szenátus elé, hogy a korábbi problémák soha többé ne ismétlődhessenek meg.
(MN-MTI)
