A petíció itt érhető el. 

Az eseményen levetítették az Igazságot akarunk! – Adósságcsapdába esett devizahitelesek segélykiáltása című dokumentumfilmet:

A civilek a tényeket bemutató és az európai uniós jog megsértésére hivatkozó ún. „petíciót”, azaz jogi panaszt nyújtottak be az Európai Parlament Petíciós Bizottsága részére. A petícióról az Európai Parlament illetékes bizottsága annak befogadását követően tárgyal érdemben. Azt szeretnék elérni a petíciót jegyző civilek, hogy az Európai Parlament hívja fel a Magyar Országgyűlést arra, hogy a bankoknak tisztességtelen (árfolyam)nyereséget biztosító, az adósok terheit átlagosan megháromszorozó, valójában forint alapú kölcsönszerződéseket a felvételkori forintösszegen „forintosító” törvényt hozzon. Ez alapján a fiktív módon „deviza alapú”-nak titulált szerződések vonatkozásában 1 CHF = 160 HUF árfolyammal számolva történne a „forintosítás” a tavalyi jogszabály szerinti 1 CHF = 256 HUF árfolyam helyett. A petícióban kérik, hogy bankokat ez alapján számoltassák el, továbbá a bankok adjanak a károsultak számára jóvátételt elszenvedett káraik miatt. A petícióval szeretnék elérni a teljesítésre nem képes adósokkal szembeni végrehajtási eljárások felfüggesztését és a végrehajtások útján már elvesztett ingatlanok visszajuttatását is. 

Ezt követően a civil károsultak az Európai Parlament előtt tüntetésen tiltakoztak az adósrabszolgaságban vergődő, végső elkeseredésbe került és magyar törvényhozás által cserbenhagyott százezrek megmentése érdekében. Látványos tüntetésük sokak érdeklődését váltotta ki. Több felszólaló beszámolt a kitartó küzdelemről, amelyet a szorult helyzetbe került sorstársak érdekében folytatnak, és kilátásba helyezték: elfogyott a türelem, minden eszközzel megvédik otthonaikat és követelik az igazságtételt. 

Délután nagy érdeklődés mellett több mint két órás közmeghallgatásra került sor az Európai Parlamentben, amelyen több európai parlamenti képviselő és az Európai Bizottság illetékes ügyosztályainak képviselői is részt vettek, felszólásában egyikük jelezte: a testület kiemelt figyelmet fordít az ügyre.

Az esemény házigazdája dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő rámutatott: 2002-től kezdődően 2010-ig Magyarországon a bankok hosszú távon előnyösnek álcázott, fiktív devizakölcsönökkel adósították el a lakosság egy jelentős részét. Ez a probléma nem egyedi, ez történt Horvátországban és Romániában is, bár nem ilyen mértékben. Ezekről a szerződésekről mára kiderült, hogy „hibás termékek”, mivel a forintban folyósított kölcsönösszeget azért határozták meg külföldi fizetőeszközben, hogy a banki profitot maximalizálják, viszont az árfolyamváltozás és kamatváltozások minden terhét a megtévesztett adós kellett viselje. Az adósok tiltakozása és sikeres perei hatására a Magyar Országgyűlés hozott ugyan törvényeket, de ezek nem orvosolják gyökerében a problémát, és hiába „forintosították” tavaly a kölcsönszerződéseket (1 CHF = 256 HUF árfolyamon), a tisztességtelen és az EU fogyasztóvédelmi szabályait is sértő kikötésekkel teli kölcsönszerződések miatti terhek és károk döntő része az adósokon ragadt, akik ebbe most már belerokkannak.

Dr. Varga-Damm Andrea ügyvéd, pénzügyi szakjogász az európai parlamenti meghallgatáson kiemelte, hogy a pénzintézetek nem vettek és nem adtak el devizát, a „deviza alapú” szerződésekkel forint kölcsönzése történt, és csak banki profitérdekeket szolgált a törlesztés mértékének külföldi fizetőeszközhöz, a forint/deviza árfolyamhoz kötött megállapítása. Szerinte módosítani kell a kormány és a magyarországi pénzintézetek lobbiszervezete, a Bankszövetség közötti megállapodást végrehajtó törvényt (2014. évi LXXVII. törvény), mert az azon túl, hogy lehetővé tette a bankoknak a tisztességtelen kikötésekkel szerzett extraprofit megtartását, sérti az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogokat garantáló szabályait is. Kezdettől fogva forintkölcsönnek kell tekinteni ezeket a szerződéseket és így kell elszámolni, a mostani megoldás csapdában hagyta az embereket.

Kerékgyártó Katalin és Kerékgyártó László, a Radikális Bankellenes Csoport vezetői a meghallgatáson elmondták: közel 600 ezer szerződésről van szó, és áttételesen közel 3 millió ember életét rendítette meg ez a csalássorozat. Családok százezrei kerültek kétségbeejtő helyzetbe, mert lakásépítési, lakásfelújítási, gépkocsivásárlási, vállalkozási célú tíz-húsz-harmincéves kölcsöneiket hatalmas lemondással tudták csak fizetni, az adósok közel fele már úgy sem. Százezrek mentek tönkre már négy-öt év után a törlesztésben, a teljese kilátástalanság miatt tömegek vándoroltak külföldre, tízezrek vesztették el otthonukat, sokan lettek öngyilkosok, viszont bírói ítéletek sora marasztalta el a bankokat.

„Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét” idézték az EU Alapjogi Chartáját. Ennek szerintük érvényt kell szerezni minden európai polgár számára, így az adósságcsapdában vergődő magyarok millióinak is. 

Hét károsult megrendítő részletekkel tett tanúságot kálváriájáról, volt köztük olyan, aki végső kétségbeesésében öngyilkosságot kísérelt meg, és olyan is, aki súlyos daganatos betegséget kapott az adósságcsapda okán keletkezett stressz miatt. 

A meghallgatáson levetítésre került az „Igazságot akarunk ! – adósságcsapdába esett devizahitelesek segélykiáltása” című – Almási Lajos és dr. Gaudi-Nagy Tamás által készített - dokumentumfilm, amely tényszerűen és hatásosan mutatja be, hogy a sikerpropagandával ellentétben a „forintosítási” törvény csapdában hagyta a károsultakat és azt, hogy a civilek mindenre elszántak a tisztességes rendezés érdekében.