Iratismertetéssel megkezdődött a másodfokú büntetőper a "romák sérelmére évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat" ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán szerdán.
 Elöl Kiss István másodrendű vádlottat, mögötte balra Pető Zsolt harmadrendű vádlottat kísérik be |
A tárgyalás az elsőfokú ítélet ismertetésével kezdődött: a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.
 Kiss Árpád Sándor elsőrendű vádlott |
Mint elhangzott, a vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, részben felmentés és enyhítés érdekében.
 Csontos István negyedrendű vádlott |
Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.
 Pető Zsolt harmadrendű vádlott vádlott |
A délelőtt az elsőrendű vádlott védője beadványainak ismertetésével telt.
 |
Az ügyvéd egyebek mellett kifogásolta a követhetetlen bizonyítási eljárást, egyes esetekben a tanúkihallgatások módját, a szembesítések és kioktatások elmaradását, továbbá azt, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során egyes esetekben nem történtek meg szakértői kirendelések, nem döntöttek indítványokról, valamint a többi között a tárgyalási jegyzőkönyvek hiányosságaira is felhívta a figyelmet.
 Máziné Szepesi Erzsébet bíró, tanácselnök |
A másodfokú büntetőper első tárgyalási napja nagyfokú sajtóérdeklődés mellett zajlik. A vádlottakra a büntetés-végrehajtás maszkos munkatársai vigyáznak.
Frissítés: Az ügyészség szerint - mint a tárgyaláson elhangzott - az elsőfokú bíróság nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amelyet utóbb ne orvosolt volna. Álláspontjuk szerint "a bíróság széleskörű bizonyítás eredményeképpen túlnyomó részben megalapozott tényállást állapított meg, nagyfokú precizitással tett eleget az indokolási kötelezettségének", csak kisebb korrekciókat tartanak szükségesnek.
Az ügyészségi álláspont elhangzása után az első tárgyalási nap egészében az elsőrendű vádlott védőjének három - együttesen több mint kétszáz oldalt kitevő - beadványának ismertetésével telt.
Bérdi Zsolt egyebek mellett kifogásolta a szerinte követhetetlen bizonyítási eljárást, egyes esetekben a tanúkihallgatások módját, azt, hogy elmaradtak szembesítések és kioktatások, és hogy az elsőfokú bírósági eljárás során egyes esetekben nem történtek meg szakértői kirendelések, nem döntöttek indítványokról, valamint a többi között a tárgyalási jegyzőkönyvek hiányosságaira is felhívta a figyelmet.
Az ügyvéd kitért arra is, szerinte elfogadhatatlan, hogy az első fokon eljáró bírói tanács elnöke a negyedrendű vádlottat aktívabb részvételre sarkallta, volt, hogy a szünetben tanácsot adott Csontos Istvánnak.
A védő szerint az eljáró bírói tanács elnöke lényegében egyedüliként hallgatta ki a tanúkat, miközben csak esetenként kaptak szót az arra jogosultak. Ez az eljárás véleménye szerint nem felel meg a vád és a ítélkezés elkülönülésére vonatkozó törvényi előírásnak. Szerinte a védelem elvesztette azt a törvényileg garantált lehetőségét, hogy a kihallgatásokat a saját szempontjainak megfelelően építse fel.
A beadvány szerint Csontos István számos valótlan információt adott az eljárás során, és ezeket a bíróság mégis elfogadta.
Bérdi Zsolt szerint volt olyan eset, hogy megsértettek a szemle szabályait, és ezek miatt nem látni garanciát arra: a bűnjeleket valóban úgy és ott találták meg, ahogy azt a hatóságok állították. Nem tartja kizártnak, hogy a bűncselekményeknél használt fegyverek akár a hatóság közreműködésével kerülhettek arra helyre, ami a leginkább kompromittáló a vádlottakra nézve - hangzott el a beadvány ismertetésében.
Az ügyvéd az egyes tényállásokkal kapcsolatban is kifejtette álláspontját, ezek során többször szakértői véleményeket, bűnjelkezeléseket, valamint szerinte jogsértő házkutatásokat kifogásolt. Mindezek alapján szerinte vannak bizonyítékok, amelyeknek a hitelessége megkérdőjelezhető.
A többi vádlott védője további beadvánnyal nem élt.
A másodfokon eljáró bírói tanács az iratismertetésre vonatkozó védői kérelmeket és a bizonyítási indítványok többségét végzésében elutasította. Két indítványnak azonban helyt adott: az egyik egy videofelvétel megtekintésére, a másik a besenyszögi rablással kapcsolatos nyomozati iratok beszerzésére irányult.
Az ügyész a tárgyaláson közölte, úgy értesült, hogy a büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva ellen hamis tanúzás miatt folyik nyomozás, és ennek az iratainak a beszerzését indítványozta.
A másodfokú büntetőper a két előbb említett nyomozati dokumentum beszerzése után, az ügyész perbeszédével, majd a védőbeszédekkel, illetve a felszólalásokkal folytatódhat.
Az ügyben várhatóan május 8-án hirdetnek határozatot.
(MTI nyomán)
