Csepreghy Nándor elmondta: a Bizottság 2014-ben átfogóan vizsgálta a gazdaságfejlesztési operatív program működését, arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta 2007-2014. között. Megállapította, az a kiválasztási gyakorlat, amelyet Magyarország a Bajnai-Gyurcsány kormány óta folytat, s amelyre 2014-ben vezettek be átfogó új szabályozást, nem volt alkalmas arra, hogy a legjobb projekteket juttassa támogatáshoz - mondta.

A három prioritás 2007 óta pályázható keretösszege nagyjából 700 milliárd forint. Hozzátette, a Bizottság jelzéseit a kormány már kezelte, a múlt héten egy javaslatot küldött a testületnek. Megjegyezte: nem a 700 milliárdos keret van veszélyben, az ilyen típusú korrekciók értéke általában 10 százalék alatti szokott lenni, így pár tízmilliárd forintról lehet szó. Ezt a pénzt azonban Magyarország felhasználhatja új vagy a tartaléklistán szereplő projektekre. Konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, egészen addig, amíg az uniós finanszírozás nem érkezik meg, a hazai költségvetés 19-es fejezete a pályázók számára minden kötelezettséget teljesít. A kérdés az, hogy az EB felé hogyan tudják elszámolni a már kifizetett pályázói számlákat.

Csepreghy Nándor kérdésekre elmondta: a vizsgálat szúrópróbaszerű volt. Egyelőre nem nyilvános, mely pályázatok esetén nem találta megfelelőnek a kiválasztást a bizottság, de a végleges megállapodás után ismertetni fogják. Mivel a felfüggesztés a teljes operatív programot érinti, több ezer pályázatról van szó. A következő pár hét arról fog szólni, hogy az Európai Bizottságot szembesítsék korábbi álláspontjával, illetve találjanak egy olyan megoldást, amely garantálja, hogy Magyarország nem veszít forrásokat. A helyettes államtitkár szerint ugyanis a mostani helyzet az aszfaltügyhöz hasonló, mondván: a bizottság 2014/2015 fordulóján egy általa is jónak minősített rendszer működéséről 7 év után, a zárás évében állított ki egy negatív bizonyítványt.

A helyettes államtitkár szerint technikai vitáról van szó, hasonló viták voltak már az EB és Szlovákia, Szlovénia vagy Csehország között. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a 2007-ben a Bajnai-Gyurcsány kormány alatt létrehozott rendszert meg kell változtatni. Szerinte ezért is érthetetlen, hogy 2014-ben, amikor a rendszer átalakításának lépéseit bejelentették, azt miért érte akkora támadás az Európai Bizottság vagy akár hazai szakmai szervezetek részéről, amikor ez a változás a garanciája annak, hogy ez a kiválasztási gyakorlat a jövőben ne érvényesülhessen.

Beszélt arról is, az elmúlt öt év a fejlesztéspolitikában lényegében arról szólt, hogyan lesznek képesek garantálni annak a 8700 milliárd forintnak a Magyarországra érkezését, amelyet 2007-ben nyert az ország. A következő hét évnek pedig arról kell szólnia, hogyan lesznek képesek garantálni azt, hogy valóban a legjobb minőségű pályázatok nyerjenek akár hazai, akár európai uniós támogatásokkal.

Az ellenzéki párt szerint egy olyan tiszta és átlátható rendszernek kell létrejönnie, amelyben számon kérhetőek a hibák, megszűnnek a visszaélések, és lehetőség van a felelősségre vonásra.

Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes erről szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, miután Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára bejelentette: az Európai Bizottság felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét.

Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott: nem lehet apró bakiként és balesetként kezelni, hogy Brüsszel több százmilliárd forintnyi uniós pénzt függesztett fel. Egyes sajtójelentések szerint több száz vagy több ezer szerződést tekintettek át, "amelyek kapcsán egyértelműen felmerül a korrupció gyanúja" - tette hozzá.

A jobbikos politikus szerint a kabinet részéről olyan indoklások várhatóak, hogy a Bajnai-kormány közbeszerzési gyakorlatát folytatva "lényegében egy olyan rendszerhibáról van szó, amire Brüsszel lecsap, de aztán egy néhány tízmilliárdos korrekcióval megússza Magyarország az egészet". Egyúttal viszont hangsúlyozta, hogy 2012-ben az Orbán-kormány új közbeszerzési gyakorlatot vezetett be, "tehát nem igaz, hogy a Bajnai-rendszer egyenes folytatásáról lenne szó". Véleménye szerint egy olyan hibás gyakorlatot látunk, amelyik a Bajnai-kormány idejétől datálható, de a Fidesz saját rendezési elveit is magán viseli.

Z. Kárpát Dániel arra is kitért, hogy egy szélsőséges esetben - amit a Jobbik sem szeretne - akár még a döntéssel érintett pénzek egy részét is vissza kell fizetni. Akkor viszont adódik a kérdés, hogy ennek a költségeit az érintett cégek vagy esetleg az adófizetők fogják állni - közölte.

A politikus úgy összegzett, hogy ebben az esetben is egy kormányokon átívelő gyakorlatról van szó, hozzátéve: hasonló Fidesz-MSZP "nagykoalíciós módszertant" láttak a devizahitelek és a Quaestor-ügy során is.

(MTI)