Colleen Bell úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az eseményekre, hogy "soha többé ne ismétlődhessen meg még hasonló sem". Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy szembenézzen történelme tragikus eseményeivel, benne a holokauszt során játszott tragikus szerepével - simogatta meg a Fidesz-MSZP buksiját.
Az Egyesült Államok nagykövete megjegyezte, "mindannyian tehetünk többet, és többet is kell tennünk a gyűlöletet és a tagadást hirdetőkkel szemben, akik megtagadnák Magyarország zsidó polgáraitól a jogot, hogy hallassák hangjukat, ha az ország történelméről van szó". "Kódolt üzenetekkel és kettős beszéddel próbálják megszerezni a szélsőségesek, az antiszemiták szavazatát."
Hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlöletkeltést, valamint "a zsidók és keresztények szembeállítására tett kísérleteket". Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak éppúgy, mint azoknak, akik a gyűlölettől és előítéletektől mentes világ megteremtésén dolgoznak - mondta.
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete emlékbeszédében arról szólt: előtte és utána is történtek népirtások, de "a holokauszt egyetemességét az a megdöbbentő könnyedség, gyorsaság és az az ideológia adja, amivel jól képzett emberek véghez vitték ezt az embertelen tettet a technikailag fejlett Németországban".
"Korunkban három módon lehet biztosítani, hogy az erkölcsi értékek megőrizzék alapvető fontosságukat: "oktatás, oktatás, oktatás" - fogalmazott a diplomata, tapsot váltva ki ezzel több száz tagú hallgatóságából.
"Felhívok mindenkit, hogy álljon ki az emberi szabadságok mellett, az antiszemitizmus ellen" - fogalmazott a megemlékezésen a nagykövet, aki szerint a párizsi példához hasonlóan Magyarországon is ki kell mondani: "az ország zsidó lakosságát érő támadás a nemzet, az ország elleni támadás".
Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke hangsúlyozta: a "más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz". A toleranciáról nem elég a magas politika szintjén beszélni, hanem tenni is kell érte: egyrészt a fiatal generáció oktatásával, másrészt emlékezéssel a legszélesebb társadalmi körökben - tette hozzá. Az IHRA 2000-ben a "holokauszt történetének" oktatására, emlékezetére és kutatására jött létre, azért, hogy az soha többé ne történhessen meg.
Takács Szabolcs Ferenc szólt arról is, hogy "a magyar nemzet soha nem felejti, felejtheti el a holokausztot". A magyar állam intézményeinek aktív szerepvállalása a gettósításban és a deportálásban, valamint előzőleg a zsidóság jogfosztásában és meghurcolásában arra késztet, hogy "emlékezésünket önvizsgálattal és a jövőbe mutató, tudatosan vállalt felelősséggel mélyítsük el" - fogalmazott.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára felidézte, hogy az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a "holokauszt magyarországi áldozatainak" emléknapjává, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettóba zárása. A helyettes államtitkár Viktor Franklt, a koncentrációs tábort megjárt bécsi pszichiátert idézte: "végső soron nem az embernek kell megkérdeznie, mi az életének az értelme, hanem azt kell felismernie, hogy ő az, akit megkérdeztek". Az élet ezt a kérdést mindenkinek felteszi - hangsúlyozta. A holokauszt-emléknapon fontos hangosan is kimondani a kérdést, hogy mit teszünk a hetven évvel ezelőtt a vészkorszak és a második világháború okozta "iszonyatos sebekkel".
A közös emlékezést és a gyászt, a kirekesztő eszmék és a gyűlöletkeltés minden formájának elutasítását, valamint az építkezést nevezte meg feladatként, majd kiemelte, ezért indított a kormány programot a zsinagógák és az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, felújítására.
(MTI nyomán)