Másrészt büntetőjogi, bűnügyi gondot is jelent a helyzet, ugyanis az embercsempészek kíméletlenül kihasználják az Európa felé tartó migránsok százezreinek kiszolgáltatottságát. Végül nemzetbiztonsági problémával is szembe kell nézni, ezt nem lehet tagadni - vélekedett. A magyar államfő azt kérte szlovén partnerétől, hogy fontolja meg, országa támogatná-e közös uniós pénzügyi alap létrehozását, vagyis azt, hogy uniós forrásból finanszírozzák menekülttáborok létesítését és fenntartását azokban az első országokban, amelyek biztonságot nyújtanak a migránsoknak. A humanitárius probléma megoldására valószínűleg ez lenne a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás, és ebbe akár az ENSZ menekültügyi szervezetei, az Egyesült Államok és a gazdag arab olajtermelő országok is bekapcsolódhatnának - magyarázta.

Áder János véleménye szerint javítani kell a rendőri szervezetek unión belüli együttműködését, hogy megfékezzék az ember- és kábítószercsempészeket, valamint erősíteni kell a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését, hogy elhárítsák a terrorveszélyt. Úgy fogalmazott, "be kellene fejezni az ötletelést", mert a európai vezetők felelőssége nagyobb annál, mint hogy nap mint nap újabb ötletekkel álljanak elő, ráadásul az idő sürget. A kvótarendszer nem oldja meg a probléma lényegét, a feladat rövid távon a bevándorlási hullám megállítása az EU határainál, hosszú távon pedig, a politikai stabilitás megteremtését követően, a gazdasági gyarapodás lehetőségeinek biztosítása nemzetközi és uniós forrásokkal az érintett országokban - mondta.

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország szándéka világos és egyértelmű, közös európai megoldás kell, és ezért lobbizik már hónapok óta a miniszterelnök. Emellett meg akarja védeni a határokat - ez az állam alkotmányból fakadó kötelezettsége -, továbbá be akarja tartani a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket. Márpedig a schengeni megállapodás Magyarországnak az uniós határok védelmét is feladatul szabja - közölte.

Borut Pahor hangsúlyozta: a 2008-as gazdasági válságot is sikerült európai intézkedésekkel leküzdeni, és most is közös erőfeszítésekre van szükség. Nem lehet egyetlen országra hárítani a terhet, de az sem lehetséges, hogy a 28 tagállamnak 28 különböző megoldása legyen a helyzetre - mondta. Hozzátette: emberekről van szó, akik háború elől menekülnek, és gondoskodni kell róluk; közös felelősségvállalásra van szükség rövid és hosszú távon is. A szlovén államfő szerint ugyan egyelőre nem létezik közös európai politika az ügyben, de az európai intézmények ebben a válságos esetben is megtalálják majd a megoldást, ahogyan eddig is. Szlovéniának közvetlen érdeke a közös európai politika kialakítása, hogy tehermentesítsék azokat az országokat, amelyeket a válság elsősorban érint, így Magyarországot is, különben még drámaibb lesz a helyzet - mondta.

(MTI)