Elhagyta az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket az állami földvagyon kezeléséről szóló törvényből az Országgyűlés kedden. A képviselők 112 igen szavazattal, 67 nem ellenében döntöttek az április 28-án elfogadott jogszabály módosításáról, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a testülettől.
Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Ezen rendelkezéseket a Ház elhagyta a törvény szövegéből.
A jogszabályban ugyanakkor megmaradt az a rendelkezés, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják. Jelenleg is folyamatban van 60 ezer hektár védett természeti terület kisajátítása magántulajdonosoktól és további 8700 hektár más jogosulti körtől. A határidő 2018. december 31-ig meghosszabbítása azért szükséges, hogy a nemzeti park igazgatóságok folytathassák az állami tulajdonba vételeket és a jogosultak megkaphassák a nekik járó kártalanítást.
Ezzel összefüggésben az Ab megállapította, hogy - a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben - nem igényel kétharmados többséget.
A törvénnyel lehetővé válik egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében a haszonbérleti szerződések felmondása, illetve előhaszonbérleti jogok megszüntetése. Utóbbi azokra is vonatkozik, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint ez a passzus sem alaptörvény-ellenes.
(MTI)
