Pert nyert két jogász a magyar állam ellen Strassburgban a titkos megfigyelések szabályozása miatt. Az európai bíróság döntése alapján a TEK, illetve a titkosszolgálatok csak különösen indokolt esetben végezhetnek bírói engedély nélkül titkos megfigyeléseket. A magyar parlamentnek törvényt kell módosítania.
A mostani szabályozás szerint a Terrorelhárítási Központnak (TEK) elég csupán egy miniszteri engedély, hogy "nemzetbiztonsági célból" lakásokat kutasson át, azokat bepoloskázza, vagy hogy telefonokat hallgasson le és magánleveleket nézzen át. És erről még utólag sem kell tájékoztatni az érintettet.
Az Eötvös Károly Intézet korábbi munkatársai, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel (ő most már a TASZ munkatársa) azért fordultak Strassburghoz, mert szerintük jogsértő, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezését nem a végrehajtó hatalomtól független bíróhoz kötik, hanem az igazságügyi miniszterhez. Ez ugyanis szerintük visszaélésre ad lehetőséget, és nem ad kellő garanciát arra, hogy csak indokolt esetben figyelnek meg embereket.
A strassburgi bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján most úgy látta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát valóban "pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie", és erre a független bíró lehet alkalmas.
Mindezek alapján a Terrorelhárítási Központot az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti - közölte az ítélet alapján az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
Minden titkos megfigyelésre vonatkozik
Szabó Máté Dániel azt mondta az Indexnek, hogy a döntés alapján a magyar parlamentnek törvényt kell módosítania. Mégpedig úgy, hogy a miniszteri engedély csak különösen sürgős esetben lehet majd elegendő, és utólagos bírósági felülvizsgálat is szükséges utána. Szabó értelmezése szerint a mostani döntés ráadásul nemcsak a TEK megfigyeléseire vonatkozik, hanem az összes nemzetbiztonsági megfigyelésre, amelyet miniszteri engedély alapján végeznek más szolgálatok.
Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban a magyar Alkotmánybírósághoz is fordult ebben az ügyben, a magyar Ab azonban nem találta alkotmányellenesnek a törvényt. 2013-es határozatában az Ab csak annyit írt elő, hogy az igazságügyminiszter köteles a titkos megfigyelésről szóló döntését megindokolni, egyebekben elutasították a beadványt.
Frissítés: A kormány meg fogja vizsgálni a bíróság döntését - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt.
A strassburgi bíróság keddi közleményében az áll, hogy a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozóan. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja ugyanis, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása.
A bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. Mindezek értelmében hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI érdeklődésére azt írta: a Terrorelhárítási Központ (TEK) jogalkalmazó szerv, amely mindig a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait.
A terrorelhárítás minél hatékonyabb működése mindannyiunk érdeke, különösen most, a terrorveszéllyel fenyegetett Európában. A magyar jogszabályok ezt a célt szolgálják - tették hozzá.
Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert azt kifogásolták, hogy a magyar terrorelhárító szervek bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyeléseket. A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért indítványozták a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.
Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.
A magyar törvényi szabályozás értelmében nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez. A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter adhat engedélyt arra, hogy a terrorfenyegetettség szempontjából gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy más módon szerezzen információkat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében, a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.
(MTI)