A hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és az előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. A miniszternek az Országgyűlés honlapján pénteken elérhetővé vált indítványa új törvényt hozna létre, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és ügykezelőinek szolgálati jogviszonyát szabályozná.

Az előterjesztés jelentősen átalakítaná az érintettek bérét, amelyet így a jövőben az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sávok alsó és felső határai között kellene meghatározni. Ezzel megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, amelyben az állami tisztviselők fizetése egy alapilletményből, valamint annak kiegészítéseiből és pótlékaiból áll.

Lázár János javaslata módosítaná az állami tisztviselők előmeneteli rendszerét is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók. Az első előmeneteli fokozatban minden ügyintézőnek három évet kellene eltöltenie, majd a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lenne szükség.

Az előterjesztés mellékletében szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak.

Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kaphatnak. A kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számítana az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300-400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360-500 ezer forintra számíthatnak.

Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420-720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530-800 ezer forintot kaphatnak. Az indítvány szerint az állami ügykezelők bérezése 145-300 ezer forint között változhat, négy előmeneteli fokozatban.

A Miniszterelnökség vezetője előírná, hogy a javaslat hatálybalépése után kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget kell szerezniük, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget. A továbbképzések költségét mindkét esetben az állam fizetné, ugyanakkor a képzettséget meg nem szerzőknek utólag vissza kellene téríteniük tanulmányaik költségeit.

Új elem az indítványban az is, hogy az állami tisztviselő jogviszonya azonnal megszüntethetővé válhat abban az esetben, ha az érintett – munkahelyén vagy azon kívül – olyan magatartást tanúsít, amely "súlyosan rombolja" beosztása tekintélyét, munkáltatója jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat vagy ami miatt elveszti a vezetője bizalmát.

(MTI)