Nem igaz, hogy valamennyi hazánkba kísérő nélkül érkező migránsgyermek továbbutazik Nyugat-Európába – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Magyar Nemzet közérdekűadat-igényléssel kényszerített ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A "gyerekek" (akik lehetnek akár 25 évesek is) két százaléka itt marad, és menekültstátust kap Magyarországon. Jelenleg hazánkban hetven olyan migránsgyermek él, akit tartósan nevelésbe vett a magyar állam. Bár minden kísérő nélkül érkező gyereket gyermekvédelmi intézményben kellene elhelyezni, csupán harmaduk kerül valóban gyermekotthonba.
Jelenleg 104 kísérő nélküli migránsgyermeket helyeztek el ideiglenes hatállyal hazai gyermekotthonokban, vagyis a kerítés ellenére – ha korábbinál kisebb számban is, de – folyamatosan érkeznek hazánkba a szüleik nélkül útnak induló állítólagos kiskorúak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától hosszú ideje kért, végül közérdekűadat-igényléssel kikényszerített adatokból kiderül: 2015. január 1. és 2016. április 8. között 3883 migránsgyermeket helyeztek el a hazai gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal. Ha egy migránsgyermek bekerül egy hazai gyermekotthonba, automatikusan eljárás indul a tartós nevelésbe vétele iránt.
A szaktárca szerint a "gyerekek" 98 százaléka nem várja meg az eljárás végét, hanem már annak lezárulta előtt engedély nélkül elhagyja a gyermekotthont, és továbbutazik Nyugat-Európa felé. A közérdekű adatokból ugyanakkor jól látható, hogy a gyerekek két százaléka nem megy el, ők hazánkban kérnek oltalmazotti, illetve menekültstátust, és Magyarországon kerülnek tartós nevelésbe. Az Emmi elárulta: a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett, hazánkban menekült- vagy oltalmazott státust kapott, tartósan nevelésbe vett kísérő nélküli kiskorúak, illetve a korábban kísérő nélküli kiskorúként hazánkba érkezett, azóta nagykorúvá váló, nemzetközi védelemben részesülő fiatal felnőttek együttes száma jelenleg mintegy hetven.
A lap arra is kíváncsi volt, hogy a tartósan hazánkban maradó migránsgyerekek nevelőszülőhöz kerülhetnek-e "a sikeresebb integráció érdekében" (merthogy szerintük létezik ilyesmi), vagy kizárólag gyermekotthonban nevelkedhetnek. A szaktárca elismerte, a törvény lehetőséget adna arra, hogy a tartósan nevelésbe vett migránsgyermekek nevelőszülőhöz kerüljenek, ám szerintük az érintettek "magas bekerülési életkorából, speciális helyzetükből, sajátos ellátási igényeikből, és nyelvi akadályaikból adódóan jelenleg nincs realitása nevelőszülői elhelyezésüknek". Róluk kimondottan az erre a feladatra specializálódott, illetve az ilyen feladatot ellátó gyermekotthonok gondoskodnak – szögezték le.
Az Emmi által közölt adatokból ugyanakkor kiderül, hogy bár a törvény szerint minden kísérő nélküli migránsgyermeket el kellene helyezni a gyermekvédelmi szakellátásban, megfelelő körülményeket, így szállást, ételt és italt biztosítva nekik, csupán az érintett "gyermekek" harmada kerül a szakellátásba. 2015. január 1. és 2016. március 31. között ugyanis 8980 kísérő nélküli menedékkérő kiskorút regisztráltak hazánkban, közülük azonban csupán 3883 gyermek került gyermekotthonba.
Gyermekes családok együttes elhelyezésére is van példa, ráadásul közülük többen tartósan nálunk maradnak: jelenleg a családok átmeneti otthonaiban 101 nem magyar állampolgár él, közülük 61-en menekült-, 40 ember pedig oltalmazott státusú.
A jelenleg hatályos jogszabály szerint a menedékjog feljogosítja az azt élvező külföldit arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, valamint védelmet biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Menekültként az a személy ismerhető el, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, vagy politikai meggyőződése miatt üldöznek a hazájában. Oltalmazotti státust az kaphat, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve súlyos sérelem érné. Az oltalmazotti státus feltételeinek fennállását ötévente felülvizsgálja a hatóság. A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételek mellett jogosultak valamennyi szociális támogatásra és ellátásra.
(MNO nyomán)