Sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta, a pénteki tanácsülésnek két kérdés állt a középpontjában: a TTIP, valamint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA).

Mint mondta, az előbbi kapcsán a tagállamok többsége nem volt túl derűlátó, az EU és Kanada között készülő szerződésen viszont már az utolsó simításokat végzik, nyáron aláírják, majd megkezdődhez a ratifikációs folyamat.

Az államtitkár szerint a CETA rendkívül fontos megállapodás a felek között, amelynek az előnyeit mindannyian élvezni fogjuk.

A TTIP-ről ugyanakkor úgy vélte, nagyon sokat kell még tenni annak érdekében, hogy tető alá hozzák az egyezményt, és nem valószínű, hogy erre a közeljövőben sor kerül.

Elmondta, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán két területen bontakozott ki vita az ülésen. Egyrészt a vitarendezési mechanizmusról, amelyről a magyar álláspont az, hogy nem lenne szerencsés, ha bekerülne a szerződésekbe, az Egyesült Államok azonban például ragaszkodik hozzá. A másik érzékeny kérdés maga az egyezmény jellege: mások mellett Magyarország is ragaszkodik ahhoz, hogy úgynevezett "vegyes" megállapodás szülessen, ez esetben ugyanis kötelező a tagállami parlamenti ratifikáció, így ha nem megfelelő az alku, akkor még a legutolsó pillanatban is meg lehet azt vétózni.

A tanácsülésen kitértek a kínai dömpingárak jelentette fenyegetésre is, amely számos munkahelyet veszélybe sodor az európai acéliparban. A résztvevők mindegyike úgy vélte, hogy mihamarabb szabályozni kell a kérdést.

A TTIP megkötésére irányuló tárgyalások újabb, immár tizennegyedik fordulója várhatóan júliusban kezdődik meg Brüsszelben.

A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum (Transatlantic Trade and Investment Pact) nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is.

A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt.

(MTI)