Az orosz külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a kétoldalú áruforgalom csökkenését, a Paks 2 projektre pedig Moszkva hosszú távú, stratégiai beruházásként tekint.

Szergej Lavrov egy az uniós szankciókra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: a korlátozásokat figyelembe véve tervezik meg a gazdaságpolitikájukat. "Csak a saját erőnkre számíthatunk" - jelentette ki.

Az EU és Oroszország együttműködésének pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen képzelhető el - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, miután orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalt.

A tárcavezető értékelése szerint az európai gazdaság és versenyképesség javulásához, megerősödéséhez az orosz természeti erőforrások és az európai magasan fejlett technológiák párosítására van szükség. Magyarország és Oroszország közös célja a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenési ütemének lassítása, megállítása, majd a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növekedési pályára állítása - mondta Szijjártó Péter.

A magyar–orosz kereskedelem tavaly 47, idén pedig az első két hónapban több mint 20 százalékkal csökkent, de Szijjártó szerint "ez egy olyan téma, amiről nem tehetünk” – csak az Oroszország elleni nyugati szankciók.

Ezekkel kapcsolatban Szergej Lavrov kijelentette: Oroszország csak a saját erejére gondol; szerinte a szankciók politikai alapúak, még ha "egyes politikusok azt is állítják, hogy nem csak Ukrajna miatt vetették ki őket”. Oroszország, folytatta, mindennel rendelkezik, ami a szankciók okozta nehézségek leküzdéséhez kell, majd Federica Mogherininek, az EU külügyi főképviselőjének egy lapinterjújában elmondottak alapján megállapította, hogy valójában Ukrajna miatt vannak mélyponton Moszkva és a Nyugat kapcsolatai.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre elmondta: Magyarországnak az az érdeke, hogy a minszki megállapodásban foglaltak teljesüljenek, és minden érintettet (vagyis Oroszországot is) ezek betartására kérnek.

"Azt viszont nem fogjuk elfogadni, mondta a külügyminiszter, hogy fű alatt, automatikusan döntsenek a szankciók meghosszabbításáról”, erről az EU legfőbb vezetőinek kell határozniuk.

Egy másik kérdésre Szijjártó visszautasította, hogy Magyarország Moszkva trójai falova lenne az EU-ban, szerinte ezt azok hangoztatják, akik úgy vélik, hogy egyes országok, "ha bizonyos méret alatt vannak”, nem köthetnek konstruktív megállapodásokat Oroszországgal. A magyar kollégáját végig tegező Szergej Lavrov ezzel egyetértve kijelentette: nem tüzelni, hanem megnyugtatni kell a közvéleményt.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözli Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti találkozóját, és reményét fejezi ki, hogy a magas szintű megbeszélés a magyar–orosz kapcsolatok további erősödéséhez vezet majd.

Örülünk annak, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a stratégiai partnerség és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett. Sajnáljuk ugyanakkor, hogy minderre csak most került sor. Ismert, hogy noha a Jobbik már az Oroszország elleni európai uniós szankciók bevezetésekor figyelmeztetett azok egyértelműen káros voltára, az Orbán-kormány támogatta a Moszkva elleni lépéseket. Bízunk benne, hogy a most körvonalazódó együttműködést a szankciók nem fogják negatívan érinteni, illetve reméljük, hogy a kormány sürgetni fogja az Oroszország elleni intézkedések feloldását, annál is inkább, hiszen a szankciók idén nyáron járnak le.

A Jobbik kezdetektől fogva a magyar érdekek mellett kiállva szorgalmazta a térségünkre nézve káros megszorítások eltörlését, illetve az Oroszországgal való gazdasági, kereskedelmi és energetikai együttműködés szorosabbra fűzését. Meggyőződésünk, hogy Oroszország nélkülözhetetlen partner, amely nélkül a jelenlegi migrációs válság, valamint a terrorizmus elleni hatékony fellépés nem képzelhető el.

Ezért a Jobbik felszólítja a magyar kormányt és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy hazánk természetes helyzetét és lehetőségeit kihasználva törekedjen az Európai Unió és Oroszország közötti viszony javítására, szükség esetén akár a híd szerepét betöltve a közeledésben - írja közleményében Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság alelnöke.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látogatásának előestéjén Németh Zsolt fideszes exállamtitkár, a parlament külügyi bizottságának elnöke beszélgetett az Oroszországhoz fűződő viszonyról Matthew Bryza amerikai külpolitikai szakértővel. Németh a Fidesz régi – a keleti nyitás előtti – atlantista külpolitikai irányvonalának képviselőjeként távolságtartóan, de végig óvatosan beszélt Oroszországról, pár kritikusabb megjegyzése azért így is akadt.

Beszélgetőpartnere, Bryza még a Bush-adminisztráció alatt volt európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, 2010-ben pedig Barack Obama az USA azerbajdzsáni nagykövetévé nevezte ki. Németh és Bryza régről ismerik és láthatóan kedvelik is egymást, de a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) keddi, budapesti beszélgetése előtt évekig nem találkoztak.

Az első kérdés rögtön arról szólt, vajon az EU meghosszabbítja-e az Oroszország elleni, nyáron lejáró gazdasági szankciókat. Németh először arról kezdett el beszélni, hogy a szankciók miben nem működnek: nincs pozitív változás az orosz belpolitikában, a lakosság hozzászokott a szankciókhoz, melyek csak megerősítették Vlagyimir Putyin pozícióját, akinek a népszerűsége 80 százalék fölé emelkedett; kereskedelmi szempontból pedig annyi a hatás, hogy Fehéroroszország, Szerbia és korrupt keleti országok húztak csak hasznot belőle.

A fideszes politikus szerint természetesen nem szabad elfeledkezni az "orosz agresszióról", arról, hogy Kelet-Ukrajnában már nem csupán "kis zöld emberek” (felségjelzés nélküli katonák), hanem rendes orosz katonai erők állomásoznak, azonban az a véleménye, hogy a szankció csupán fügefalevél a nyugati lelkiismeretnek. Az EU fenn fogja tartani a szankciókat, amíg Moszkva nem tartja be a minszki egyezményt. De azt már nem tudjuk, hogy fogjuk a minszki egyezményt betartatni, ezért Németh szerint egyre több európai ország ki akar hátrálni ebből a felállásból. Ettől függetlenül a fideszes politikus is arra számít, hogy júliusban biztosan meghosszabbítják az Oroszországot sújtó intézkedéseket.

Bryza egyetértett vele, hogy a gazdasági szankciók idáig csupán megerősítették a Putyin népszerűségét, viszont igenis létezik a szankcióknak egy olyan típusa (smart sanctions), ami működik. Ezek csak bizonyos egyéneket, befolyásos orosz vezetőket sújtanak, aminek következtében az elit tagjai nem tudják külföldön taníttatni a gyerekeiket, elküldeni vásárolni családtagjaikat, és nem férnek hozzá külföldi megtakarításaikhoz.

Németh Zsolt érdekes módon arról is beszélt, hogy a kiéleződött nyugati-orosz viszonynak miféle pozitív hatásai lehetnek mégis a nyugati közösségre. Szerinte a konfliktus az oroszokkal megerősítette a NATO-t és Ukrajna identitását is: a NATO ott van ismét, mint 1989–90-ben, legalább világos céljai lettek.

A magyar politikus a közelgő varsói NATO-csúcstól is azt várja, hogy a szövetség megerősíti a szolidaritást az orosz fenyegetést elsősorban megélő keleti és balti országokkal. Emellett megtörtént az a mentális változás is, hogy az Európai Unióban belátták, hosszú távon nem az amerikai csapatok fognak megvédeni minket, hanem nekünk kell magunkat, ezért életképes katonai entitást kell létrehoznia Európának.

Németh, miközben azt hangsúlyozta, hogy nem szabad Ukrajna területi integritásából engedni és szolidárisnak kell lenni a baltiakkal, Magyarország és Oroszország "összetett” viszonyát kezdte el fejtegetni. Míg szerinte az USA-nak Oroszország egy távoli, illetve történelmi jelenség, nekünk nagyon is közvetlen, és rá vagyunk utalva az oroszokkal való együttműködésre.

Példaként hozta a gáz kérdését: szeretnénk amerikai (pala)gázt a régióban, dolgoztunk rajta az elmúlt négy-hat évben, történtek előrelépések, de ez egyelőre nem valósult meg. És amíg nem érkezik amerikai vagy más forrásból gáz a közép-kelet-európai régióba, addig nem sok alternatívája lesz az orosz forrásnak.

A régiós energiaviszonyokban jártas Bryza optimistább volt, és kifejtette, hogy Azerbajdzsán hamarosan meg fogja duplázni a gázkitermelését, és Türkmenisztánnal is számolni kell majd kitermelőként. A másik út az orosz energiafüggőség csökkentésére pedig az – és ő maga is ennek elősegítésén dolgozik –, hogy a gázvásárló cégek és/vagy országok önkéntesen szerveződjenek meg, és együttesen üljenek le tárgyalni Moszkvával.

Bár Magyarország puhább, barátibb viszonyban van Moszkvával, Németh szerint onnan nézve nem látnak minőségi különbséget: "Nem szabad az hinni, hogy Moszkvából Magyarország nem egy NATO-tag. Lehet, hogy barátságosnak látnak minket és vannak jó emlékeik a Balatonról meg a tokajiról, de akkor is egy NATO-tagállam vagyunk a szemükben, és így is kommunikálnak velünk.”

Végül a beszélgetés résztvevői az orosz "dezinformációs kampányról és propagandáról" is elmondták a véleményüket. Németh az este végére már kevésbé fogta vissza magát, és többek közt olyan megfogalmazásai voltak, mint hogy Oroszország akkor lépi át a vörös vonalat, amikor átlépi az orosz határt.

Az orosz propagandáról pedig kijelentette: "nagyon tiszta, hogy Oroszország az EU egységét akarja gyengíteni."

A fideszes politikus szerint részben ennek hatására oda jutottunk, ahol a 80-as évek végén voltunk. Megosztottság alakult ki Európa keleti és nyugati fele között, az egymással szembeni előítéletek pedig 25 éve nem voltak ilyen erősek: Visegrád szitokszó lett nyugati liberális körökben, de Kelet-Európában is van egy előítélet a hanyatló Nyugattal szemben. Megerősödtek a sztereotípiák, ahogy magyarul mondjuk, süketek párbeszéde folyik.

Németh úgy véli, ennek a konfliktusnak a nyertese az európai szélsőjobb, illetve szélsőbal, amelyet összeköt az, hogy mindkét csoportosulás "Európa-ellenes" (sic!). Ezeknél az "Európa-ellenes" erőknél pedig "nem nehéz megtalálni a háttérben a rejtett csatornákat az oroszokhoz".

Szijjártó Péter a nap folyamán külön megbeszélést is folytat orosz partnerével, majd sajtótájékoztatón összegzik a tárgyalások eredményeit - mondta Havasi Bertalan. Korábban a külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés lesz a legfontosabb téma az orosz külügyminiszter szerdai megbeszélésein.

(MTI - Origó - Index nyomán)