Közzétette honlapján devizahiteles jogegységi határozatát a Kúria. A legfelsőbb bírói testület döntése egyértelműen kedvező a bankok számára, a pereskedő adósokat viszont elkedvetlenítheti: nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva. A pontos devizaösszeg meghatározásának hiányától tehát nem válik érvénytelenné, de még részben érvénytelenné sem egy hitelszerződés.
Május 6-ai ígéretének megfelelően a saját maga számára adott egy hónapos határidőn belül, ma közzétette jogegységi határozatát a Kúria a devizahitelekről. A testület az alábbi kérdésre kereste a választ eljárásában:
Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?
Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?
A Kúria ma közzétett határozata a fenti kérdésre lényegében az alábbi választ adta: a devizaalapú kölcsönszerződés akkor is megfelel a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját. A pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés stb. olyan tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét.
A fentieket a Portfólió egyértelműen úgy értelmezi, hogy a feltett kérdésre igen a válasz, vagyis attól még, hogy egy hitelszerződés nem tartalmazza a pontos devizaösszeget, se érvénytelennek, se részben érvénytelennek nem tekinthető maga a szerződés. Ez egyértelműen jó hír a bankok és más hitelezők számára: nem lesz újabb elszámolás, és tömeges szerződésérvénytelenítés sem. A jogegységi határozatnak a pereskedő devizahitelesek szempontjából van igazi tétje: ők sikertelenül hivatkozhatnak mostantól a bíróságon arra, hogy a devizaösszeg nem pontos meghatározása miatt kérik hitelszerződésük teljes vagy részleges érvénytelenítését vagy tartozásuk újraszámolását.
Az ügy tétje óriási volt, hiszen nem tudni pontosan, hány szerződést (vélhetően több tíz- vagy százezret) érintett volna, ha érvényteleníti, esetleg újraszámoltatja a hiteleket a Kúria.
(Portfólió nyomán)
