Ez 13 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti kutatásunkban mértekhez képest. A megkérdezettek majd’ kétharmada szerint tagságunkból nyújtotta lehetőségeket inkább ki tudtuk használni. Ezt egy évvel ezelőtt 7 százalékpontnyival kevesebben gondolták még így. A választók egyértelmű többsége, kétharmada egy most esetlegesen tartandó népszavazáson újra belépne az EU-ba. A biztos szavazók körében ez háromnegyedes támogatottságot jelent. Ez az arány szintén 7 százalékponttal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest.

Tíz megkérdezettből heten (70 százalék) azt gondolják, hogy az EU-tagságunk első évtizede előnyös volt számunkra. Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben. Leginkább a diplomások (85 százalék) és az MSZP-szavazók (81 százalék) gondolják előnyösnek eddigi tagságunkat, míg legkevésbé a jobbikosok (64 százalék). Egy évvel ezelőtt a Jobbik-szavazók véleménye gyökeresen más volt a kérdésben, akkor a többségben voltak azok akik szerint nem előnyös (61 százalék) számunkra a tagságunk.

A megkérdezettek egyértelmű többsége, kétharmada (64 százalék) egy “most vasárnap” tartandó népszavazáson újra belépne az EU-ba. A biztos szavazók körében ez közel háromnegyedes támogatottságot jelent. Ez az arány szintén 7 százalékponttal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest.

Míg egy évvel ezelőtti kutatásunkkor a Jobbik szavazók többsége nem lépett volna be az EU-ba (35 százalék 52 ellenében), addig most már az ő körükben is többségben vannak az EU párti szavazók, 58 százalék, 33 ellenében. Így kijelenthető, hogy “most vasárnap” az összes vizsgált társadalmi csoport belépne az EU-be, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a fiatalok és a diplomások (74 és 75 százalék).

(Propeller)