A felmérés szerint – amely május 17. és június 4. között készült kétezer ember megkérdezésével – a magyar társadalom többsége úgy látja, a mostani migrációs hullámban alapvetően gazdasági migránsok érkeznek Európába.

A legfontosabb aggályként a biztonsági kockázatok érdemi növekedését jelölték meg a válaszadók, és e meggyőződésüket erősíti, hogy a migrációs nyomás fokozódása és az Európában elkövetett terrorista cselekmények számának növekedése között összefüggést látnak.

A válaszadók negyede személyes tapasztalattal rendelkezik a migránsokról, amely alapvetően negatív – tették hozzá.

Nyilvánvalóan nem függetlenül a kockázatoktól és a negatív tapasztalatoktól, a megkérdezettek mintegy háromnegyede egyáltalán nem szeretné, hogy településén migránsokat befogadó intézmény jöjjön létre.

A válaszadók mintegy fele együttműködést vár el a segítséget kérőktől, de egyéb tekintetben nem tartja lehetségesnek a migránsok közötti különbségtételt.

Közölték azt is, a megkérdezettek döntő többsége szerint a tagállamoknak kell dönteniük az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmekről, illetve arról, hogy kik telepedhessenek le az adott tagállamban.

A schengeni határok védelmét ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele az EU szakosított szervére bízná – írták.

A válaszadók szűk többsége növelné a közbiztonság feladatainak ellátásához szükséges hazai kapacitásokat, ami a szubjektív biztonságérzet társadalmi fontosságát tükrözi.

Utóbbira utal a migránsok határzárral (kerítéssel) történő feltartóztatása mellett kialakult széles körű konszenzus is; szintén elsöprő többséget élvez a honvédség határvédelmi feladatokba történő bevonásának támogatása.

A szigorú, hatékony határvédelmet a válaszadók többsége az EU-tól és a magyar kormánytól is elvárja – áll a kutatásban.

(MTI)