Hiába áll a határzár, egyre többen jönnek át rajta a gúnyhatáron várakozó migránsok közül. Közel 500 ember egy ideig mindenképp legálisan nálunk maradhat. A menedékkérelmüket viszont sokan nem adják be, mert egyes esetekben heteket kell várni a kerítés melletti pusztában, amíg eljutnak/visszakísérik őket a tranzitzónáig. Ezért egyre többen választják az illegális határátlépést.
 Jól megszigorították július 5-e óta... |
Január óta közel a hétszeresére nőtt az elfogott irreguláris migránsok, vagyis a határsértőként az országba lépő külföldi állampolgárok száma a "Magyar" Helsinki Bizottság legfrissebb kiadott jelentése szerint.
 |
Az is látszik, hogy a kerítés másik oldalán lévő, de még jelenleg is magyar területnek számító sávba visszakényszerítést lehetővé tevő 8 kilométeres szabályozás július 5-i hatálybalépése óta jócskán megcsappant azok száma, akik a hivatalos utat bejárva menedékkérelmet nyújtanak be Magyarországon.
 |
252-en nemzetközi védelmet, 87-en menekült-, 165-en pedig oltalmazott státuszt kaptak. Ennél sokkal többen vannak, akiket itthon parkoltatnak a magyar hatóságok. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szóbeli tájékoztatására hivatkozva az MHB azt írja, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal intézményeiben július 25-én összesen 1237 menedékkérő tartózkodott, többségük őrizetben. Közülük 541-en nyílt befogadó állomáson, míg 696-an menekültügyi őrizetben.
A dublinin átadások, vagyis a menedékjogot nem kapó migránsok visszaküldése során 348 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra. 180-at Németországból, 51-et Svájcból. Magyarország ehhez képest csak 114 határsértőt küldött vissza Szerbiába, akiknek a nagy része azonban balkáni országok állampolgára, szírek, afgánok, irakiak, szomáliaiak pedig egyáltalán nincsenek köztük.
2015. szeptember 15. és 2016. július 10. között a Szegedi Törvényszéken 2 880 emberrel szemben indult büntetőeljárás a határzár tiltott átlépése miatt, közülük pedig 2 836 embert ítéltek el. Július 10. óta viszont egyetlen egy ilyen eljárás sem indult.
(HVG nyomán)
