Jövőre lejár a jelenlegi köztársasági elnök hivatali ideje. Már számos találgatás megjelent azzal kapcsolatban, hogy ki lehet majd Áder János utódja, esetleg – akármennyire jól értesült Rubovszky György – maradhat-e egy újabb ciklusra. Eközben ismét előkerült egy régi vita, ami arról szól, hogy kívánatos volna-e, ha a választópolgárok az államfő személyéről közvetlenül, választás útján döntenének. Az Iránytű Intézet augusztus első hetében végzett közvélemény-kutatása során e témában is kikérte a magyar választópolgárok véleményét. Kutatásuk eredményeit, módszertanát a csatolt szöveges dokumentum és a megküldött ábrák szemléltetik.
A megkérdezettek csaknem kétharmada preferálná a közvetlen államfőválasztást, míg 29% a jelenlegi metódust tartja jobbnak, vagyis azt, hogy a köztársasági elnök személyéről az Országgyűlés döntsön. A kérdést megítélni nem tudok aránya 7%, míg a válaszadást megtagadóké 1% volt.
Augusztusi közvélemény-kutatásunk 1000 fős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel, a legmagasabb iskolai végzettség, valamint a településméret-kategóriák, a budapesti kerületek, illetve települések jogállása szerinti népességeloszlás alapján tükrözik a választókorú lakosság véleményét. A mobiltelefonszámok hívása augusztus első hetében zajlott, az adatfelvételt CATI-módszerrel végeztük.
A kutatás hibahatára a teljes népességre vonatkoztatott 50%-os adatra nézve (95%-os valószínűséggel) legfeljebb +/- 3,1%, azonban valószínűbb, hogy az értékek cenzusértéktől való távolsága ettől kisebb. A hibahatár a teljes népességre vonatkoztatott 50%-nál kisebb, valamint 50%-nál nagyobb érték esetében iscsökken, ám a hibahatár nem kezelhető a ténylegesen lehetséges hiba nagyságaként.