Jövőre lejár a jelenlegi köztársasági elnök hivatali ideje. Már számos találgatás megjelent azzal kapcsolatban, hogy ki lehet majd Áder János utódja, esetleg – akármennyire jól értesült Rubovszky György – maradhat-e egy újabb ciklusra. Eközben ismét előkerült egy régi vita, ami arról szól, hogy kívánatos volna-e, ha a választópolgárok az államfő személyéről közvetlenül, választás útján döntenének. Az Iránytű Intézet augusztus első hetében végzett közvélemény-kutatása során e témában is kikérte a magyar választópolgárok véleményét. Kutatásuk eredményeit, módszertanát a csatolt szöveges dokumentum és a megküldött ábrák szemléltetik.
A megkérdezettek csaknem kétharmada preferálná a közvetlen államfőválasztást, míg 29% a jelenlegi metódust tartja jobbnak, vagyis azt, hogy a köztársasági elnök személyéről az Országgyűlés döntsön. A kérdést megítélni nem tudok aránya 7%, míg a válaszadást megtagadóké 1% volt.
Zoom
Egy „jövő vasárnapi” országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártlistájára szavazóknak a fele támogatja a közvetlen államfőválasztás bevezetését, míg 46 százaléka a jelenlegi metódust preferálja. A többi releváns párt támogatóinak körében nagy többséget élveznek a közvetlen köztársasági elnökválasztás hívei: a Jobbikkal szimpatizálók 78 százaléka, az MSZP-t támogatók 81 százaléka, a DK-szavazók 78 százaléka, az LMP híveinek 79 százaléka vélekedik így. A saját bevallásuk szerint biztosan nem szavazóknak 61 százaléka, a pártpreferenciára vonatkozó kérdésben a válaszadást megtagadók 60 százaléka, a pártpreferenciájukban bizonytalanoknak pedig a 65 százaléka támogatná az államfő közvetlen választását.
Zoom
Kutatási módszertan:
Augusztusi közvélemény-kutatásunk 1000 fős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel, a legmagasabb iskolai végzettség, valamint a településméret-kategóriák, a budapesti kerületek, illetve települések jogállása szerinti népességeloszlás alapján tükrözik a választókorú lakosság véleményét. A mobiltelefonszámok hívása augusztus első hetében zajlott, az adatfelvételt CATI-módszerrel végeztük.
A kutatás hibahatára a teljes népességre vonatkoztatott 50%-os adatra nézve (95%-os valószínűséggel) legfeljebb +/- 3,1%, azonban valószínűbb, hogy az értékek cenzusértéktől való távolsága ettől kisebb. A hibahatár a teljes népességre vonatkoztatott 50%-nál kisebb, valamint 50%-nál nagyobb érték esetében iscsökken, ám a hibahatár nem kezelhető a ténylegesen lehetséges hiba nagyságaként.