Az elmúlt hétvége sem telt el úgy, hogy ne kellett volna autósoknak az M1-es sztrádán vesztegelni, hogy átjussanak Hegyeshalomnál Ausztriába. Az osztrák hatóságok ugyanis továbbra is szúrópróbaszerűen ellenőrzik az Ausztriába belépő járműveket. Szombaton és vasárnap is több kilométeres dugók alakultak ki; volt, amikor elérte a 7,5 kilométert a feltorlódott kocsisor hossza. Ez nagyjából kétórás várakozást jelentett az úton lévőknek.Igazolta az idő is, hogy bár hangzatos volt Orbán Viktor miniszterelnök néhány héttel ezelőtti bejelentése, miszerint visszavesszük Ausztriától azokat a migránsokat, akik nálunk léptek be az Európai Unióba, a gyakorlatban ez alig néhány emberre vonatkozik. A Belügyminisztérium a Magyar Nemzet megkeresésére ugyanis azt közölte, hogy Ausztriából idén 7200 megkeresés érkezett migránsok visszatoloncolásáról, de ebből ténylegesen csak négy személyt adtak át hazánknak. Magyarország ilyen esetekben az érintetteket azonnal tovább is szállítja oda, ahonnan jöttek, mert szerződésünk van a nyugat-balkáni országokkal. Azt viszont már a tárca nem közölte, mely államokkal működtünk együtt ily módon.

S hogy miért ilyen óriási a különbség az osztrák megkeresések száma és az átvétel megvalósulása között? A kormány határozott álláspontja szerint általában a migránsok nem Magyarországnál, hanem Görögországnál léptek be az Európai Unióba, így a szabályok szerint oda kell visszaküldeni őket. Igaz, Orbán Viktor ezt egyáltalán nem említette, amikor Christian Kern osztrák kancellárral folytatott budapesti tárgyalása után a visszavételekről szóló bejelentést tette. Talán nem véletlenül konkrétumokat sem mondott arról, hogy egyáltalán hány emberre gondol, mindössze osztrák kollégája szavaiból derült ki, hogy különösen a Koszovóból és Albániából származókról lehet szó, akik Ukrajnán keresztül érkeztek Magyarországra.

A Belügyminisztérium tájékoztatásából az is kiderül, hogy idén augusztus 15-éig összesen 19 542 esetben kérték a különféle uniós tagállamok, hogy vegyük vissza a korábban nálunk regisztrált migránsokat. Legnagyobb arányban Németország, Ausztria, Franciaország és az Egyesült Királyság akart élni a dublini rendeletben lévő visszaküldési lehetőséggel. A visszatoloncolások azonban többnyire nem valósulnak meg. Egyrészt azért, mert Magyarország minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem regisztráltak is ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket. Másrészt viszont a migránsok is gyakran eltűnnek a külföldi hatóságok látóköréből. A Belügyminisztérium szerint ez utóbbi is igazolja, hogy a bevándorlók, akik eljutottak Európába, azon belül is a vágyott országba, már nem akarnak hazamenni, és nem is működnek együtt az egyenruhásokkal. A célországok között egyébként továbbra is Németországot lehet elsősorban említeni, a migránsok pedig tudatában vannak: minimális az esélye, hogy végül kitoloncolják őket onnan.

Nemcsak az elmúlt nyolc hónapot, hanem a korábbi esztendőt is figyelembe véve – a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint – összesen az 52 000-et is eléri azoknak a száma, akiket különféle uniós országból hozzánk akarnak visszatoloncolni. A legtöbb megkeresés Németországból érkezett. Mint a minisztérium fogalmazott, Görögország nem tartotta be a játékszabályokat a regisztráció elmulasztásával, ám ezért Magyarország nem büntethető.

(MNO)