Felügyelet nélkül, térképpel, jeggyel ellátva indítanak útnak egyre több migránst a zárt befogadóállomásokról a nyugati határhoz, Körmendre – számoltak be a Magyar Nemzetnek helyi források. Az érintettek így könnyen elszivároghatnak az országból. A hivatal szerint fő szabályként szervezetten szállítják a menedékkérőket.
A tavaly őszi gyakorlathoz hasonlóan ismét egyre több migránst indítanak útnak önállóan a különböző zárt befogadóállomásokról nyugat felé. Ezek az emberek egy időre az osztrák határnál fekvő körmendi táborba kerülnek, majd onnan gyorsan Ausztriába utaznak. A lap helyi forrásai arról számoltak be, hogy emiatt ismét egyre többen vannak az ideiglenes sátortáborban, ahová elsősorban Békéscsabáról, illetve a másik két őrzött szállásról küldik a menedékkérőket.
– Az érintetteknek térképet és vonatjegyet adnak, majd mindenféle felügyelet nélkül indítják útnak őket – mondták. A zárt táborok elhagyását a létszámadatok is alátámasztják. Míg a keleti határnál fekvő Békéscsabán egy hónapja csaknem telített volt az őrzött befogadóközpont, és 165 ember tartózkodott ott, a napokban mindössze 57-en voltak a táborban. A nyírbátori állomás létszáma 102 főről 53-ra apadt, a legnagyobb őrzött központé, a kiskunhalasi zárt szállásé pedig 427-ről 146-ra.
Kiürítik a bicskei nyitott állomást is, amelyet az év végén bezárnak, ott a korábbi csaknem 400-zal szemben alig 200-an vannak. Viszont a nyugati határnál fekvő Körmenden épült nyitott táborban a korábbi 20-25 helyett 80-100 körüli a létszám annak ellenére is, hogy onnan folyamatosan szivárognak el a menedékkérők. Tavaly egyébként már volt példa arra, hogy az őrzött szállásokról vonaton, egyénileg indították útnak a menedékkérőket, akiket még térképpel is elláttak, de később – részben a tiltakozások hatására – szakítottak ezzel a gyakorlattal, és szervezetten szállították a zártból a nyitott állomásokra a migránsokat.
"Ezek kivételes esetek"
A lap érdeklődésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azt közölte, hogy fő szabály szerint szállítják a menedékkérőket, de kivételesen előfordulhat az útnak indítás is.
A szállítási költséget, esetleg az utazáshoz szükséges menetjegyet pedig a hivatal finanszírozza – tették hozzá. A Magyar Nemzetnek ugyanakkor többen arról számoltak be, hogy nemritkán 5-6 fős csoportokban érkeznek vonaton a migránsok a nyugati határhoz, és erről fotók is láthatók a közösségi oldalakon.
Annak egyébként több oka is lehet, hogy miért szállítják el a migránsokat a zárt táborokból. Őrzött szállásra kerül például az, akinek nem tudják megállapítani a személyazonosságát, de ha közben mégis sikerül, akkor az illetőt átviszik valamelyik nyitott központba. Hasonlóan kell eljárni azokkal, akiknek éppen elbírálják a kérelmét, vagy lejár az az idő, ameddig az őrzött szálláson lehetnek, esetleg óvadékot tesznek le értük, ezért szabadon távozhatnak. Azok a migránsok is zárt táborba kerülnek, akik ügyében még nem született döntés, de tartani lehet attól, hogy az eljárás vége előtt megszöknek, vagy akik a határkerítés megrongálásával bűncselekményt követtek el. A zárt központokból kikerülve viszont a menedékkérők nagy része nyilván minél gyorsabban el akarja hagyni az országot, amit könnyebben meg tudnak tenni akkor, ha egyedül utaznak.
A zárt táborban lévők létszámát az utóbbi időszak tiltakozásai miatt is csökkenthetik. Elsősorban Kiskunhalason fordult elő, hogy kitöréssel fenyegetőztek a menedékkérők, mivel – okkal – attól tartottak, hogy visszaviszik őket Görögországba, ahol először léptek az unió területére. Azzal, hogy a zárt táborok korábbi, mintegy 700 fős létszámát 260 körülire csökkentették, a tiltakozások esélyét is mérsékelni tudták, illetve így jóval kevesebb rendőr kell a tábor környékének biztosításához.