A posztról távozó Csóti András jogviszonya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján, a szolgálat felső korhatárának elérése miatt szűnik meg.

Pintér Sándor pénteken, a Belügyminisztériumban tartott beiktatási ünnepségen kiemelkedőnek nevezte Csóti András altábornagy életútját, mint mondta, megújította a szervezetet.

Felidézte: tárcájához 2010-ben került a büntetés-végrehajtás, amellyel szemben új elvárásokat fogalmazott meg, Csóti András és a parancsnoki kar pedig ennek megfelelt. Felkészültek voltak, jól irányították a szervezetet – fogalmazott, hozzátéve: elvárásként fogalmazta meg, hogy a fogvatartottaknak dolgozniuk kell, mert ez a visszavezető út a társadalomba.

A belügyminiszter kitért arra: Csóti András fogékony volt az ő elképzeléseire, jól ötvözte azokat a nemzetközi elvárásokkal, és ennek megfelelően vett részt a parancsnoki karral együtt a büntetés-végrehajtási kódex kidolgozásában. Külön megemlítette a belső ellátási rendszer kialakítását, azt, hogy a mezőgazdasági tevékenység erősítésével, a pékáruk gyártásával és vágóhíd üzemeltetésével a büntetés-végrehajtási intézetek az önfenntartásuk irányába mozdultak el. Kiemelte a parancsnoki kar rendkívüli helyzetekben mutatott helytállását is, felidézve a 2013-as hóhelyzetben, az árvízi védekezések során és a migrációs nyomás terén kifejtett munkájukat.

Pintér Sándor arról is beszélt, hogy Csóti András a jövőben a Belügyminisztérium munkáját segíti majd.

Tóth Tamásnak azt mondta, meg kell szilárdítania az elődök által végzett munkát, fő céljaként pedig azt jelölte meg, hogy az elítélteket zökkenőmentesen visszavezessék a társadalomba.

Közölte, jelentős, embert próbáló feladat az új börtönök építése annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtás megfeleljen az elítéltenkénti 4 négyzetméter biztosítását célzó nemzetközi elvárásnak.

A miniszter értékelése szerint Tóth Tamást két évtizedes rendészeti gyakorlata, hosszú parancsnoki múltja alkalmassá teszi az országos parancsnoki posztra, s arra kérte, munkáját a hagyományoknak megfelelően, a tiszti elvárások biztosításával és a modern kor figyelembevételével valósítsa meg.

Csóti András az ünnepségen köszönetet mondott azért, hogy minden tekintetben a szakma csúcsára juthatott, Tóth Tamás pedig arról beszélt, hogy a korábbi értékekkel felvértezve halad tovább a szervezet.

A leköszönő országos parancsnok 1953-ban született, 1977. szeptember 1-jén került a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományába alhadnagyi rendfokozattal, mint az Állampusztai Szigorított Börtön nevelője. Később ugyanitt lett a nevelési szolgálat vezetője, majd parancsnokhelyettes. 1987 óta töltött be intézetparancsnoki beosztásokat különböző büntetés-végrehajtási intézetekben: Nyíregyházán, Nagyfán, Szegeden, majd Állampusztán. Volt a Büntetés-végrehajtás Oktatási Központjának igazgatója is, majd 13 évig az országos parancsnok szakmai helyetteseként szolgált. 2011. december 2-a óta előbb mint megbízott, majd mint kinevezett országos parancsnok vezette a büntetés-végrehajtási szervezetet.

Tóth Tamás Budapesten született, 1972-ben. A Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. A rendőrség kötelékébe 1994-ben lépett be mint nyomozó, majd főnyomozó, 2003-ban a XVII. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, egyben kapitányságvezető-helyettese, 2005-ben ugyanott kapitány lett. Vezette az V. kerületi rendőrkapitányságot is 2007. október 1-jétől, 2010. július 1-jétől pedig Budapest rendőrfőkapitánya volt. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának általános helyettesi posztját 2014. július 1-jétől töltötte be.

A vezérőrnagy, aki eddig az országos parancsnok általános helyettese volt, azt hangsúlyozta: egy ilyen jelentős létszámbővítés mellett szükséges a képzési rendszer megerősítésére is az anyagi források biztosítása mellett.

A következő években több börtön épül: Békésen, Csengerben, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason, Ózdon. Tóth Tamás a közeljövő nagy feladatának nevezte a beruházásokkal párhuzamosan meghirdetett 2500 új dolgozó kiválasztását és a képzésüket. Hangsúlyozta: az új börtönökbe is professzionális és elhivatott állományra van szükség, amelynek tagjai pontosan ismerik a működésüket meghatározó jogszabályokat.

A nyolc új helyszínen egyszerre nyitották meg kapuikat a toborzóirodák, ahová több ezer életrajzot juttattak el, és egy átlagos napon százan érdeklődnek a büntetés-végrehajtásban betölthető állások iránt – ismertette Tóth Tamás. Azokat a felnőtt magyar állampolgárokat várják, akiknek van érettségijük és büntetlen előéletűek. A szervezetnél stabil és biztos egzisztenciát lehet teremteni, amire bátran alapozhat bárki egy egész életet – tette hozzá.

A vezérőrnagy kijelentette: természetesen elvárás az, hogy a börtönök működése továbbra is biztonságos, szakszerű és jogszerű legyen, a közrendet, a köznyugalmat megzavaró esemény ne történjen, egyúttal feleljenek meg a folyamatos és biztonságos befogadási, elhelyezési, ellátási kötelezettségeiknek. “Azt szoktuk mondani, hogy nálunk az a hír, ha nincs hír” – fogalmazott.

Hozzátette: a magyar büntetés-végrehajtás óriási fejlődés küszöbén áll azzal, hogy a kormány eddig nem látott mértékű fejlesztésről döntött, amelynek révén hatezerrel több férőhely lesz a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Kitért arra is, hogy olyan időszakban lett országos parancsnok, amikor rendszerszintű változásokon dolgozhatnak. Elmondta: a csapatmunkában hisz, de kemény munkát követel a beosztottjaitól. Nélkülözhetetlennek tartja a szervezeten belüli és azon kívüli szoros és sikeres együttműködéseket, a fenntartásukra és újak kialakítására is nagy figyelmet fordít majd. Úgy fogalmazott: a hitelességet és a vezetői személyes példamutatást is fontosnak tartja, miként azt is, hogy tudatosítsa, mindenki egyformán fontos a szervezet életében, céljaik eléréséhez mindenkinek a munkájára szükség van.

Tóth Tamás hangsúlyozta: a büntetés-végrehajtás jelentős tradíciókkal és szervezeti kultúrával rendelkező szervezet, így természetesen ezekre a hagyományokra alapozva képzeli el a megújulást. Hasznosnak nevezte a jó példák átvételét, legyen szó külföldi büntetés-végrehajtási szervezet, hazai társszerv vagy akár a versenyszférában dolgozó cég gyakorlatáról. Úgy fogalmazott: a szervezet ismertségéért és elismertségéért fog dolgozni, fontosnak tartja a nyitottságot, a 21. századi módszerek alkalmazását mind a vezetői, mind a végrehajtói szinten.

Utalva a büntetés-végrehajtási kódexre, az új szolgálati törvény és a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének bevezetésére, azt mondta: a kormány mindenki számára egyértelművé tette, hogy a rendvédelmi ágazatban dolgozók – így a büntetés-végrehajtási hivatást választók – munkáját fontosnak, a köz- és jogbiztonság fenntartását pedig központi kérdésnek tekinti. Úgy értékelte: a körülmények kifejezetten kedvezőek ahhoz, hogy – az eddigiekhez hasonlóan – ezentúl is kiemelkedő szakmai munkát végezhessenek.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt években előreléptek a fogvatartottak foglalkoztatásának növelésében és a börtönök telítettségének csökkentésében, fejlesztések sora valósulhatott meg. A korszerűsítésekkel pedig a személyi állomány munkakörnyezete és a fogvatartottak elhelyezési körülményei is jelentősen javultak. Rögzítette: mindezeket folytatják, hiszen megvan hozzá a forrás, az elszántság és az akarat.

Tóth Tamás külön szólt a migrációs krízisről is, amely a büntetés-végrehajtást is nagy kihívás elé állította: a kormány ezt a szervezetet jelölte ki az ideiglenes biztonsági határzár elemeinek beszerzési és előállítási feladataira. Az építésben az állomány tagjai mellett fogvatartottak is részt vettek, és egyetlen rendkívüli esemény sem történt – tette hozzá. A büntetés-végrehajtás dolga volt a tranzitzónák és a táborhelyek építése is, valamint a menekülttáborok ellátásában, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal objektumaiban elhelyezettek élelmezésében, az idegenrendészeti őrizet végrehajtásában is részt vettek.

A fogvatartottak képzéséről szólva az új parancsnok azt emelte ki, hogy olyan hiányszakmákban nyújtanak képzéseket, amelyekben a kiszabadulók később el tudnak majd helyezkedni. A szakmák kiválasztásánál az elsődleges szempont az, hogy illeszkedjenek az adott térség munkaerőigényeihez, és a büntetés-végrehajtási intézetek mellett működő gazdasági társaságoknál az elítéltek szakmai gyakorlatot is szerezhetnek a képzés keretein belül. Tóth Tamás hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb célkitűzése a fogvatartottak teljes foglalkoztatása.

(MTI)