A fogyasztás a GDP része, ebből kifolyólag a várható, karácsony előtti nagy kereskedelmi forgalomnövekedés erőteljesen javítani fogja a legutolsó negyedév adatait – mondta el az M1 szombat délelőtti műsorában Csath Magdolna közgazdász. Rámutatott: a keresetek növekedésével egyértelműen együtt mozog a fogyasztás, a keresetek alakulása pedig a harmadik negyedéves adatok szerint igen érdekes, ugyanis a bruttó átlagkeresetek nőttek, a nettó keresetek pedig “fokozottan” növekedtek.

Ennek az oka, hogy az szja 1 százalékkal csökkent, vagyis a bérekkel ténylegesen megkapott érték növekedett – ami megjelenik a fogyasztásban is – sorolta Csath Magdolna.

Felhívta a figyelmet arra: fontos lenne, hogy a nettó jövedelem egyenletesebben oszoljon el a társadalom minden szegmensében. Nyilvánvalóak ugyanis a regionális különbségek – szögezte le –, egy budapesti átlagos nettó jövedelem hozzávetőleg a kétszerese egy szabolcs-szatmárinak. Csath Magdolna szerint a másik fontos kérdés a szakmák közötti béreloszlás: a pénzügyi-biztosítási szektorban körülbelül a háromszorosa az átlagos nettó kereset a humán szférában, az egészségügyben vagy a szociális területen dolgozókénak.

A közgazdászok régóta bizonygatják, hogy ha csökkennének az egyenlőtlenségek, az nagyon jó hatással lenne a GDP-re is – tette hozzá.

A friss KSH- és Eurostat-adatok azt mutatják, hogy a GDP növekedésében lassulás következett be. Ha az EU országaihoz viszonyítva magunkat azt nézzük, hogy egyik negyedévről a másikra hogyan változik a dinamika, akkor pozitív az érték, de a százalék maga nem túl magas. Máshol sem az, az egész unióban alacsony a harmadik negyedéves dinamika – mondta a közgazdász, aki szerint ennek az is az oka, hogy az unióban nagyon lassú a növekedés, mi pedig nagyon kiszolgáltatottak vagyunk az iparunk miatt.

Igaz, hogy elindultak a beruházások, egyre több a lakásépítés, ez azonban még mindig kevés, mivel korábban rendkívül rossz volt a helyzet – szögezte le.

Ha azonban a szolgáltatásokra vonatkozó adatokat szemléljük az első három negyedévben, akkor azt látjuk, hogy azok két és félszer több értékkel járultak hozzá a GDP-hez, mint az ipar.

Ez azt érzékelteti, hogy a nagyobb hozzáadottérték-termelés nagyon fontos, és ez a szolgáltatásokban jellemző, míg az iparban nem.

A minimálbér, a garantált bérnövelés és a járulékcsökkentés arra is hatással lesz valószínűleg, hogy a gazdaság szerkezete is változzon, és az ipart jellemző összeszerelő-tevékenység aránya kicsit visszaszoruljon – ez fontos a 3 százalékos GDP-érték elérése szempontjából. Ami viszont ahhoz kellene, hogy a gazdaság tartósan fenntartható fejlődési pályára álljon – jelentette ki Csath Magdolna.

(Híradó)