A túraszervező csapat első, beharangozó videóját három héttel ezelőtt osztottuk meg olvasóinkkal. Azóta két fontos közlése volt a szervezőknek, ezek alább olvashatók.

Eljött az első információ közlés ideje, amit majd minden héten újabb fog követni. A rövid videóval azt már elmondtuk, hogy február 4-én szombaton lesz megtartva a túra és azt is igyekeztünk sejtetni, hogy hosszú éjszakára lehet számítani, már aki végig akarja csinálni a teljes 50 km-t.
Ezek után kicsit konkrétabban essék szó a túránk első feléről. Igazából idei túránknak ez csak az első negyede, az a 12,5 km-es rész, amit évről évre egyre többen csinálnak végig velünk, mivel ez egy teljesíthető és különösebb felkészülést nem igénylő megemlékezés.

A találkozó a pesthidegkúti, tehát a II. kerületi Templom utcai világháborús emlékmű előtt lesz reggel 10 órától. Legkésőbb 10 óra 30 perckor nekivágunk. Indulás előtt elhelyezünk egy koszorút a templom falán lévő Kitörés-emléktáblán, és egy rövid visszaemlékezést is felolvasunk. Utunk innen a Kálvária-hegyre vezet. Ezt a pontot már tavalyi túrázóink megismerhették és egy elég meredek szakaszon jutunk a sírhoz. Aki ezt tudja teljesíteni, az már bizonyosan végig tud majd jönni az első szakaszon. A következő emlékpont a Csúcs-hegyen vár ránk. Ez az a sírhely, amelyet az óbudai jobbikosok tartanak rendben és egyben ez az a pont is, amely a legtöbb rongálást szenvedi el évről évre. Bízunk benne, hogy 2017-ben senki sem gyalázza majd meg a sírt, és a környezet méltó lesz a kitörésben életét vesztett katona sírjához. A következő és egyben az idei újdonság a Szarvas-kunyhónál vár ránk, ahol 1945-ben a kitöréskor pár egyetemi rohamzászlóaljas katona húzta meg magát. Sajnos az erdei menedékhelynek mára már csak a romjai találhatóak meg, de érdekes és izgalmas történéseket fogunk itt feleleveníteni. A Homok-hegyi sír előtt még két lőszertartó bunkert is érintünk, majd a Nyéki-hegy felé vezető út egy nagyobb részén ismét bunkerekbe botlunk az egykori futóárokban haladva. Leereszkedünk a Hűvösvölgybe. Terveink szerint a sarki lángosos nyitva lesz még, így kutyafuttában bárki vehet magához némi élelmet. A villamossínek feletti sír felkeresése után a Mária úton haladunk, majd áttérünk a régi kőfejtős útra, hogy a lehető legrövidebb úton érjük el a Széher úti négy katona sírját.

A túránk első részén 8 ponton tartunk megemlékezést és 11 koszorút helyezünk el. Várható érkezésünk a Széher útra nagyjából 15 óra magasságában várható. Itt igazoljuk a teljesítéseket a tavalyi zsoldkönyvekbe. Akinek még nincs, azoknak tudunk adni korlátozott számban. Továbbá egy emléklappal köszönjük meg a részvételt. Akik a túránknak ezt a szakaszát tudják vállalni, azok úgy készüljenek, hogy itt nem lesz a megszokott külön busz, de mivel 200 méteren belül elérhető a tömegközlekedés, így ez egy hanyagolható kényelmi szempont. Akik a Széll Kálmán tér felé szeretnének haladni, azoknak ajánljuk a Széher útról közlekedő 129-es buszt. Akik a kiindulóponton hátrahagyott autóikhoz szeretnének visszajutni azok a Hűvösvölgyi úton közlekedő 29-es busszal a Hűvösvölgyig, majd onnan a 64, 64/a, 164, 264 és a 257-es jelű buszokkal tudnak eljutni a hidegkúti Templom utcáig. Kegyeleti túránk első része tehát 12,5 kilométer, és a tervek szerint 5 óra alatt tesszük majd meg. Ebből az adatból is látszik, 2017-ben sem a teljesítménnyel, hanem a közös főhajtással kívánunk emlékeztetni a kitörésben elesett hős védőkre.

A következő heti megosztásunk a túra hosszabb és minden szempontból nehezebb részéről fog szólni.
Találkozunk tehát február 4-én, szombaton.

~~~~~

Múlt héten a túránk első részéről tettünk említést. Reméljük sokan elolvasták és tanulmányozták. Ígéretünkhöz híven most a túra nagyobb és nehezebb részéről teszünk közzé pár fontos információt.

A Széher úttól nekivágunk és meg sem állunk a Szépjuhásznéig. Itt rövid pihenőt fogunk tartani, és ide várunk néhány korabeli hangulatú oldalkocsis katonai motort is. Utunkat a Budakeszi Vadaspark felé folytatjuk, és az út mellett megállunk majd egy sírnál. Ez leginkább a Sztrilich Pál Cserkészparkhoz van közel. Ezen katonasírok felé ritkábban járnak túrázók, így minden esetben rendbe rakjuk a sírokat és környéküket, majd a rövid megemlékezések, koszorúzás és mécsesgyújtások következnek. Utunk a Nagy-Kopasz felé halad tovább, errefelé találjuk azt a három katonasírt, amellyel kapcsolatban túravezetőnk egy feltételezhetően ezen a környéken lezajlott harci cselekményt fog elénk tárni. Innen Perbál felé vesszük az irányt, ahol koszorúzunk az emlékműnél, majd Tök és a töki szőlős következik. Itt idén komoly fejlemények történtek, melyekről és az itt elesett katonákról alapos ismertetőben lehet részünk. Végül, a teljes kimerülés határán és 50 km-rel a lábunkban, a mányi patakparton tartjuk az utolsó megemlékezést, a Kitörés-emlékműnél.

Terveink szerint reggel 6 óra lesz, mire a túra végére érünk. Már most szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy ez a túra nehezen teljesíthető, kemény erőpróba, komoly, rendkívüli felkészülést igényel. Felelőtlenül vagy kalandvágyból senki se vágjon bele ebbe a túrába! Természetesen gondoskodunk azokról is, akik ugyan nekivágtak, de nem bírják vagy apróbb sérülést szenvednek. Nekik minden esetben rendelkezésükre fog állni a mikrobusz, ami mindig a lehető legközelebb lesz az erdei túra csapásához. A mányi célban kiosztjuk az emléklapokat, igazolunk a zsoldkönyvben, és akik a túra teljes szakaszát végigcsinálták, kapnak egy szép kitűzőt. Mányból ingyenes külön busz fog túrázóink rendelkezésére állni, ami előbb a pesthidegkúti Templom utcához viszi vissza a teljesítőket, majd a Széll Kálmán téren lesz a végállomása.

A 2017-es túrát tehát 20 óra alatt fogjuk teljesíteni, ezért a túra második felében egy alkalmas helyen adunk egy tál meleg ételt, valószínűleg egy jó sűrű és forró gulyáslevest. Ismételten elmondjuk! Túránk bár 50 km hosszú, de nem a teljesítmény és nem a tempó a lényeg, hanem a méltó és közös főhajtás, ezért mindvégig együtt haladunk és vigyázunk egymásra.