A tárcavezető közölte azt is, hogy több helyen felállítják azokat a pontokat, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai átveszik a menedékkérelmeket. Első körben 400 fő befogadására alkalmas infrastruktúra létesül, s az országban lévő mintegy 600, ma zárt vagy nyílt táborban lévő bevándorló is a határőrizeti pontra kerül vissza – fejtette ki.

A miniszter kitért az olimpiai pályázatra is. Mint mondta, az olimpia megrendezésének legfőbb feltétele, hogy nemzeti egység legyen mögötte. Ez viszont elképzelhetetlen baloldali pártok nélkül. Korábban az MSZP politikusai még támogatták a pályázat beadását, de ez később megváltozott. Ezért ma nincsenek meg a feltételei, hogy Magyarország eséllyel indulhasson a 2024-es rendezésért. Ezért javasolta a kormány a pályázat visszavonását, ezzel az ügyet lezártnak tekinti – tette egyértelművé.

Márciusban kezdődik az a nemzeti konzultáció, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be a kormány szerint Magyarország előtt álló öt veszélyforrásról.

Lázár János emlékeztetett, a kormány szerint az idén Magyarország előtt álló öt veszélyforrás a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, az illegális bevándorlás kérdése, az adópolitika uniós központosítása, a munkahelyvédelmi támogatások biztosítására vonatkozó jog elvesztése és a külföldi forrásból dolgozó szervezetek elszámoltathatósága.

Brüsszel támadás alá vonta, hogy Magyarországon hatósági árszabályozás van a rezsire – folytatta. Ha utóbbi nem így lenne, akkor ma 30-40 százalékkal drágább lennének itthon az árak. Az Európai Unió szerint viszont a cégeknek kellene ezt szabályozni, ami áremelkedéshez vezetne – tette egyértelművé.

Az Európai Bizottság ezért bíróság elé viszi a hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén, a magyar álláspont szerint viszont az államnak, hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján – egészítette ki.

Brüsszel azt is el szeretné venni, hogy a magyar kormány mondja meg, mennyi legyen az adó. Ez a magyar gazdaság halála lenne, amit a kormányzat nem támogat – fűzte hozzá.

Beszélt a munkaadók nemzeti támogatásáról is, amelyet szintén vitat az Európai Unió. Ha ez nem lenne, akkor munkahelyek szűnhetnének meg – figyelmeztetett.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a gyógyszerészeket és a multinacionális cégeket érintő szabályozás ügyében várhatóan megegyezéssel zárulnak a kötelezettségszegési eljárások; további egyeztetések szükségesek a külföldiek földtulajdon-szerzésének korlátozásáról és Paks ügyében is “eredménnyel kecsegtetnek” a tárgyalások.

Lázár János részletesen beszélt a múlt héten kirobbant élelmiszerbotrányról is. Bejelentette: a kormány újabb vizsgálatot rendelt el az importélelmiszerek minőségével kapcsolatban.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal korábbi vizsgálata szerint az élelmiszer minősége, a csomagolásban lévő mennyiség és a felhasznált alapanyagok, aromák tekintetében Magyarország silányabb termékeket kap, mint a nyugat-európai országok.

“Ilyen negatív diszkrimináció nem létezhet az Európai Unióban” – emelte ki a miniszter.

A kancelláriaminiszter kitért a paksi bővítés ügyére is. Mint mondta, jól haladnak a tárgyalások Brüsszellel, amelyek jó eredménnyel kecsegtetnek. Azt azonban, hogy ezt pontosan mit jelent, még nem árulta el.

(Híradó nyomán)