Életveszélyes állapotba került, ezért a héten lebontották a zalaegerszegi vasútállomással szemben, a Bajcsy-Zsilinszky téren 1955-ben állított, 1956-ban a szabadságharc örömteli napjaiban ledöntött, majd 1957-ben visszaállított "felszabadulási" emlékművet. A kérdés pedig nem az, hogy miért állhatott a rendszerváltásnak hazudott időszakot követő 17 esztendőben is ez a szégyenfolt a megyeszékhelyen, hanem az, hogy a fideszes városvezetés a közgyűlési frakciókkal karöltve hogyan merészelt az "emlékmű" felújításáról dönteni.
Ennek ellenére a történteket az MSZP városi elnöksége a Zaolhoz eljuttatott levelében szoborrombolásnak nevezte, vélelmezve, hogy ezzel a feledésbe süllyesztik a "náci megszállás alóli felszabadulást" is.
A megyei lap érdeklődésére Balaicz Zoltán fideszes polgármester elmondta, az emlékmű állapotát tavaly tavasszal statikus mérte fel, aki közölte, olyan mértékben korrodálódott szerkezetében, anyagában, hogy életveszélyes. Bármikor ledőlhet, ezért el is kerítették.
 Életveszélyessé vált, ezért a héten elbontották az emlékművet - hogy felújítva visszaállíthassák (Fotó: Pezzetta Umberto) |
- Ezt követően a közgyűlési frakciókkal egyeztetve határoztunk a felújításról, amit az MSZP képviselőjével is egyeztettünk, sőt, az egyik évszámra vonatkozó javaslatát is elfogadtuk, ezért is furcsa a levelük. Úgy gondoltuk, hogy az esetleg politikai vitákat gerjesztő felszabadulás helyett szabadság emlékműként állítsuk helyre. Nem vitatva, hogy az ország 1945-ben felszabadult a nyilas uralom alól - tette hozzá gyorsan, mintha egy komisszár állna mögötte egy davajgitárral.
 Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg fideszes polgármestere - nincs több kérdésünk |
Mint elmondta, a felújítandó emlékmű formája nem változik. Megmarad az elején Mikus Sándor domborműve, a virágzó ágat tartó nő. Ez alatt lesz olvasható Kossuth Lajos gondolata: „A szabadság oly kimeríthetetlen kincs, mely azáltal, hogy véle többen osztoznak, sem fogy, sem gyengül, sőt nő, sőt erősödik". A hátoldalán pedig ez: „Mindazok emlékére, akik életüket, vérüket áldozták a magyar nemzet függetlenségéért, szabadságáért és felvirágoztatásáért." Ezenkívül ott lesz a magyarok szabadságért vívott küzdelmének öt jeles dátuma - 1703-11, 1848-49, 1945, 1956, 1989 - és az akkori címerek is szerepelnek majd.
Érdekesség, hogy az 1956 októberében ledöntött, de fél évre rá újraépített emlékmű bontáskor a dombormű hátoldalán egy soha nem látott, elrejtett, nagy méretű véset került elő, Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének első soraival: „A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar." Talán az 1957-es visszaállításkor véste oda titokban valaki a szabadságharcra utalva - ezt kideríteni a történészek feladata lesz.
(Zaol nyomán)
Kapcsolódó:
