Május végén dönthet az Európai Parlament (EP) Kovács Béla, a Jobbik képviselője mentelmi jogáról. Ha kiadják Kovácsot, nem csak kémkedés, hanem költségvetési csalás miatt is nyomozhatnak ellene - írja a Magyar Idők.
A politikus februárban orvosi igazolással kimentette magát az EP jogi bizottsága előtt, és a márciusban esedékes meghallgatására sem ment el. A fideszes lap úgy értesült, hogy a Jobbik politikusának már nem lesz több lehetősége a személyes beszámolóra, ugyanis az EP jogi bizottsága tudomásul vette, hogy Kovács nem jelenik meg előttük, és egyhangúlag támogatja mentelmi jogának felfüggesztését. Az EP erről szavazhat majd jövő hónap végén Brüsszelben, miután Heidi Hautala finn zöldpárti képviselő, az újabb Kovács-ügy jelentéstevője benyújtja a szükséges iratokat az EP-nek.
Mint ismert, tavaly szeptemberben Polt Péter legfőbb ügyész egy költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított eljárás miatt indítványozta az EP elnökének, hogy függesszék fel a jobbikos képviselő mentelmi jogát. A gyanú szerint Kovács 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. Ennek alapján ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban soha nem jártak ott, és semmilyen munkát nem végeztek. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak. Amennyiben az EP felfüggeszti Kovács Béla mentelmi jogát, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közölheti a Jobbik EP-képviselőjével, hogy költségvetési csalás alapos gyanúja miatt hallgatják ki.
Kovács Bélának másodjára függeszthetik fel a mentelmi jogát Brüsszelben. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést ellene, miután a politikus egy jelenleg is aktív, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkosszolgálat látókörébe került, mert konspiratív módon kapcsolatot tart orosz diplomatákkal. Polt Péter legfőbb ügyész ebben az ügyben 2014 májusában fordult az EP elnökéhez, azt kérve, hogy függesszék fel a politikus mentelmi jogát. Kovácsot végül másfél év múlva, csak 2015 novemberében gyanúsíthatták meg kémkedéssel, ugyanis az EP-ben addig húzódott a döntés. A büntetőeljárás jelenleg is tart, a nyomozás határidejét a napokban tolták ki június 20-ig.
Kovácsot februárban már harmadszor hallgatták ki a KNYF-en, azt azonban nem lehet tudni, hogy érdemi vallomást tett-e. A nyomozást lassította, hogy több ország hatóságától is jogsegélyt kellett kérniük a nyomozóknak a kémüggyel kapcsolatban. A Magyar Idők értesülései szerint Lengyel-, Olasz- és Franciaországból érkeztek is adatok.
