2017. szeptember 23., szombat, Tekla, Ildikó, Ilona napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
07:30 Végre Kína is lépett: a komcsi páriaállam elesik utolsó külföldi bevételi forrásától06:58 Erőltetett ütemben telepítik ki a lakosságot Puerto Rico északnyugati részéből06:53 Ma is sok helyen számíthatunk esőre22:14 Görögország visszazsuppolhatja a "menekülteket" Törökországba21:37 Drónokat vásárolt az IÁ számára egy 28 éves férfi Dániában21:20 Feloszlatással fenyegették meg a kárpátaljai megyei tanácsot, mert az oktatási törvény vétóját kérte Porosenkótól20:59 Nagy-Britanniában végre már azt is listázzák, hogy egy iskola mennyire "transzbarát"20:23 Felgyújtotta (egyik?) feleségét egy szíriai "menekült" Észtországban20:03 Az ENSZ BT ellenzi a kurd függetlenségi népszavazást - az iraki kurdok mindenképpen megtartják a referendumot19:47 Halálra égett egy idős nő Tatán19:28 A lengyelek is az egymillió aláírásra hajtanak19:11 A külföldi EU-állampolgárokot marasztalta és átmeneti időszakra tett javaslatot Theresa May - a Brexit-ügyi főtárgyalónak tetszett18:59 Futóversenyek miatt korlátozzák a forgalmat Budapesten a hétvégén18:33 A kormány törvényi tiltása ellenére folytatódik a Jobbik plakátkampánya 18:26 Még a Bundestag jogászai sem tudják, hogy a kormány milyen jogi alapon engedte be 2015 őszén a sáskahadat
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Külföld :: :: Hozzászólások

Kötelezettségszegési eljárással fenyegeti hazánkat az EB, ha nem veszünk át 1300 betolakodót

Reklám

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy kezdje el 1294 menedékkérő átvételét Görög- és Olaszországból.
Zoom
Elunták már a várakozást...
Az áthelyezésről – többek között magyar ellenszavazattal – 2015-ben döntöttek az uniós országok a tagállamok gazdasági ereje, munkanélküliségi mutatója és lakosságszáma alapján. Budapest és Pozsony pert indított, de ez nem halasztó hatályú, ráadásul várhatóan csak azután születik döntés, hogy lejár a végrehajtás határideje. Elvileg idén szeptember végére kellene befejezni az áthelyezéseket, ám a hazai és a lengyel kormány eddig még vállalásokat sem tett. Ausztria senkit nem vett át, bár a korábbi nyilatkozatokkal szemben mégis hajlandók lehetnek a végrehajtásra, Csehország pedig egy éve nem tett semmit.
A fenti országoknak azt üzente az Európai Bizottság, hogy júniusban kapják össze magukat, különben akár kötelezettségszegési eljárások indulhatnak. Ehhez az eszközhöz tud nyúlni az Európai Bizottság, ha egy ország nem hajt végre valamilyen uniós jogszabályt. Navracsics Tibor magyar biztos már tavaly februárban arra figyelmeztetett, hogy a döntés semmibe vétele miatt így járhatunk. Ilyenkor először levelezés indul, amiből per és pénzbüntetés lehet.
Az áthelyezés körüli gondokat mutatja, hogy a fentiek mellett nagyjából egy tucatnyi tagállam kapott valamilyen figyelmeztetést. Az egyik maga Olaszország, ahol lassan dolgozzák fel az áthelyezhető menedékkérők adatait, de lehet, hogy egyelőre nem is lesz belőlük elég.
A két országban tartózkodó, áthelyezésre jogosult személyek teljes száma jóval elmarad a tanácsi határozatokban előirányzottaktól
– állapította meg az Európai Bizottság. A döntéssel nem minden menedékkérőt helyeznek át, csak azokat, akik valóban válságövezetből jöttek (olyan országból, ahonnan uniós átlagban a menedékkérelmek legalább háromnegyedére igent mondanak). A Bizottság azzal számol, hogy a 2017. szeptemberi határidőre mindenkit áthelyezhetnek, aki jogosult rá, de a jogi kötelezettség utána sem szűnik meg (azaz a lógósokkal bepótoltatják a kötelező számú menedékkérő átvételét).
Egy hónap a határidő
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos keddi kijelentései meghívót jelentenek a migránsoknak - reagált Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Európai Bizottság tagjának kijelentésére az M1 aktuális csatornán kedd este.
A biztos az Európai Parlament (EP) strassburgi plenáris ülésén elmondta, "jogi és egyben erkölcsi kötelezettségük" az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Kilátásba helyezte, ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben.
Bakondi György erre reagálva elmondta, ezek a kijelentések megnyugtatják a migránsokat, miszerint Európában mindenkinek van helye. Ez nem igaz – jelentette ki -, de az ilyen kijelentések “szívóhatása” 2015 óta jól látható.
A főtanácsadó szerint az unió tisztségviselőit nem azért választották meg, hogy a tagállamokat időről időre súlyos szankciókkal fenyegessék. Inkább azt kellene megvizsgálni, miért teljesítik vonakodva az uniós államok a kötelező kvótát – fűzte hozzá.
A lengyelek kitartanak
A lengyel kormány nem egyezik bele, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra rákényszerítsék a menekültelosztási kvótákat - hangsúlyozta keddi sajtóértekezletén Varsóban Beata Szydlo lengyel miniszterelnök.
“Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy Lengyelország menekülteket fogadjon be” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: kormánya biztosan nem egyezik bele abba, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra bármilyen kényszerkvótákat erőltessenek.
Az Európai Bizottság (EB) keddi bejelentésére vonatkozóan, miszerint Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország, Magyarország és Ausztria ellen, ha júniusig nem kezdik el az uniós megállapodás szerint a menekültek befogadását, Szydlo kijelentette: az EB “nem okul saját hibáiból, újból megismétli azt a már többször elkövetett hibát, amely az unió súlyos válságához, a Brexithez vezetett”.
Frissítés: cseh képviselő: a kvóták sose fognak működni
A Cseh Köztársaságnak továbbra is el kell utasítania a menekültelosztási kvótákat - fejezte ki egybehangzó véleményét három cseh parlamenti képviselő a CTK hírügynökségnek adott interjújában.
Tomás Zdechovsky, a kormánypárti kereszténydemokraták (KDU-CSL) képviselője kijelentette, hogy az EU rossz stratégiát választott a kvótarendszerrel. Szerinte “Jean Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének abban a pillanatban egyszerűen változtatnia kellett volna rajta, amint észrevette, hogy a kvóták nem működnek, és nem is fognak sose működni”.
Hozzátette: “inkább az önkéntes megközelítésre kellett volna összpontosítania, bátorítva az államokat, sikeres példákat felmutatva, nem pedig elkezdenie fenyegetőzni”.
Miroslav Poche, az ugyancsak kormánypárti Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) képviselője rámutatott: “az emberek egyszerűen nem akarnak Közép- és Kelet-Európa országaiba menni”.
“Ennek legfőbb oka, hogy semmit sem tudnak róluk, és attól tartanak, hogy gazdasági helyzetük sem fog javulni ott” – vélekedett a szociáldemokrata politikus, aki szerint Csehországnak ki kell tartania álláspontja mellett, miszerint a bevándorlók szétosztása csakis önkéntes alapon történhet. Egyben “szinte illegálisnak” nevezte azokat a kísérleteket, amelyek értelmében megvonnák az uniós támogatásokat a kvótarendszert elutasító tagállamoktól.
Jaromír Kohlícek, az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) képviselője szintén elutasította a menekültelosztási kvótákat. Hangsúlyozta: “Azok közül, akik ragaszkodnak ezekhez a dolgokhoz, eddig senki sem tudott választ adni arra, hogy miként tarthatóak a migránsok a számukra kijelölt országokban”.
Hozzáfűzte: “a gyarmattartó országok”, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország Németországnak a társaságában a migránsok uniós tagállamok közötti elosztásában tett erőfeszítéseikkel “olyasvalamit akarnak a többi országra áttenni, amiért ők maguk a felelősek”.
2. frissítés: kötelezettségszegés történik az Európai Bizottság szerint
Újabb felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) szerdán Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás “nyomon követését” jelentő “kiegészítő felszólító levél” ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő problémákat.
A bizottság úgy ítéli meg, hogy nem állnak összhangban az uniós joggal a nemrég módosított magyar menekültügyi törvény egyes elemei, elsősorban a menedékjogi eljárások, a visszatérési szabályok és a befogadási feltételek területén.
Kiemelték: a magyar jog a különleges tranzitzónákon kívül nem teszi lehetővé a menekültügyi kérelmek benyújtását, valamint korlátozza a bejutást ezen zónákba, tehát nem biztosított a tényleges hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz az ország területén.
Az EB szerint a határon folytatott eljárások nem felelnek meg az uniós feltételeknek. Hangsúlyozták, Magyarország a kiszolgáltatott helyzetű személyekre vonatkozó különleges garanciákat sem tartja tiszteletben, az elutasított kérelmek felülvizsgálatának lerövidített határideje pedig sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot.
Az EB szerint a magyar törvény emellett nem felel meg a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó uniós szabályoknak. Aggasztó, hogy Magyarország nem bocsát ki az előírásoknak megfelelő egyéni kiutasítási határozatokat, valamint visszaküldi Szerbiába a határt szabálytalanul átlépő migránsokat és menedékkérőket, és ennek során nem követi az uniós jog eljárásait és feltételeit – írta a bizottság.
A brüsszeli levélben végezetül sérelmezték, hogy a menedékkérők “rendszerszerű és határozatlan idejű fogva tartása, illetve a szükséges eljárási biztosítékok figyelmen kívül hagyása (…) szisztematikus őrizetben tartáshoz” vezet, ami sérti a befogadási feltételekre vonatkozó uniós jogot és az EU alapjogi chartáját.
A testület közölte: az utóbbi időben több alkalommal is megbeszélést folytattak a szükséges kiigazításokról, a magyar kormány azonban úgy döntött, hogy egyik vonatkozó jogi rendelkezést sem módosítja.
A közleményben kitértek arra is, hogy a korábbi felszólító levélre adott magyar válasz nem oszlatta el az aggályokat, az akkor azonosított öt aggályos kérdés közül hármat továbbra sem orvosoltak.
Mint írták, a levél elküldését politikai és technikai szintű egyeztetések előzték meg a magyar hatóságokkal, s a párbeszéd folytatódni is fog annak érdekében, hogy a bizottság “támogatást és segítséget nyújtson a fennmaradó kérdések rendezéséhez”.
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
(Index - MTI nyomán)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready