2018. április 19., csütörtök, Emma, Kocsárd napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:32 Máris vége a legújabb elszámoltatás-szimulációnak: Gyárfás szépen hazamehet15:25 Szíriában támadta az Iszlám Államot az iraki légierő14:37 Sikeres volt az első gyermeken végrehajtott hazai tüdőátültetés - Dorka bepótolhatja a 13 évet14:20 Hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet Budaházyék ügyében13:45 Miközben itthon tele szájjal megy a brüsszelezés, az EP-ben Junckert védi a hős Fidesz13:23 Kalifornia a legrosszabb levegőjű amerikai állam12:50 Megkezdődött a szíriaiak hazatelepítése - de persze nem Európából12:16 Iohannis még több jenkit hív az országba az "ellenséges" oroszoktól való félelmében11:30 Hiányzik még néhány tízezer migráns Európából? Merkelre mindig lehet számítani!10:58 A Jobbik felülvizsgálati kérelmet nyújt be az NVB döntésével szemben10:18 Távozott az Országos Bírói Tanács több tagja10:12 Elgázolt, majd cserbenhagyott egy kisfiút és édesanyját - természetes, hogy szabadlábra helyezik10:00 Mirkóczki: "a Vona Gábor okozta űrt egyik napról a másikra senki nem tudja betölteni"09:45 Gyárfás feljelentése vezethette el a rendőröket a hangfelvételig09:17 Venezuela és Spanyolország normalizálja diplomáciai kapcsolatát
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Még drágábbak lehetnek a lakások - a jegybank szerint nincs ok az aggodalomra

Negyvennégy százalékkal több hitelt folyósítottak az elmúlt egy évben. Ezt a tendenciát, illetve az utóbbi évek dinamikus lakás-áremelkedését látva adódik a kérdés: mikor válnak túlértékelté a magyar lakások? Az MNB szerint a válasz azért fontos, mert a túlértékelt lakásokhoz kapcsolódó túlzott mértékű jelzálog-hitelezés pénzügyi instabilitást okozhat.
Az MNB országos lakásárindexe 2013-ban volt a legalacsonyabb, azóta nagyjából 40 százalékkal emelkedett a mutató. Ez azt jelenti, hogy például egy három éve 10 millió forintért kínált panellakás ára ma eléri a 14 millió forintot.
Az ingatlanok iránti kereslet növekedése nemcsak az árakban, a lakáshitelek piacán is megmutatkozik. Idén az első öt hónapban a magyar lakosság 35 százalékkal több lakáshitelt vett fel, mint 2016 ugyanezen időszakában. Csak májusban ötvenkilencmilliárd forint lakáshitelt folyósítottak, amire legutóbb 2008-ban volt példa.
A lakosság most érzi úgy, hogy az olcsó, és hosszútávon kiszámítható kamatok mellett képes hitelt felvenni – mondta az adatok kapcsán Virovácz Péter, az ING elemzője.
– Önmagában a hitelezés felfutása nem rossz dolog. Nagyon sok esetben hitelfelvétel nélkül nem tudnának egyről a kettőre lépni a cégek és a lakosság. Van „egyfajta egészséges növekedési üteme” a hitelezésnek. Jelen pillanatban nem kell attól félni, hogy egy olyan helyzet alakul ki, mint a devizahitelezés esetében, amikor lényegében a bankok nyakló nélkül adták ki a hiteleket egymással versenyezve, kevésbé figyelve a kockázatra – magyarázta a szakértő az M1 Summa című műsorában.
A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyeli, hogy milyen rendszerszintű kockázatok jellemzik a lakáspiacot. A jegybank június végi jelentése szerint nincs ok az aggodalomra.
– A tanulmány fő megállapítása, hogy túlértékeltségről még nincs szó. Egyes részpiacokon, Budapest egyes kerületeiben már megközelíti a fundamentumértéket az árszint, de túlértékeltségről még itt sem beszélhetünk. Összességében országos szinten még mindig alulértékeltségről van szó – mondta Sallai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.
Szerinte a legfontosabb útmutató ebben a kérdésben a fundamentumérték. Vagyis hogy egy-egy ingatlan értéke hosszú távon mennyire tart lépést a lakosság jövedelmi képességével, illetve a másik oldalról nézve hogyan alakulnak a hitelpiaci viszonyok. Például egy esetleges kamatemelési hullám miatt mennyivel több törlesztőrészletet kell fizetnie az adósnak, miközben a lakás akár veszíthet is az értékéből.
– A fundamentumérték arra utal, hogy van-e túlfűtöttség a piacon. Az ingatlan árának oldaláról közelíti meg a kérdést; és annak a veszélyét méri fel, hogy hirtelen árcsökkenés beállhat-e annak következtében, hogy egy spekulációs spirál következtében alakul ki az aktuális árszint, ami bezuhan – mutatott rá Sallai Miklós.
Több eszköz is van a jegybank kezében
Ami azzal járhat az átlagos fogyasztó számára, hogy igen hirtelen csökkenhet a lakásának az értéke; ma kifizetett érte tízmillió forintot, de holnap már csak hetet ér. Amennyiben a jegybank úgy látja, hogy túlfűtötté válik a lakáshitelpiac, lehetősége van a túlzott hitelezés korlátozására. Például előírhatja a bankoknak, hogy az adott hitelt a jelenleginél magasabb jövedelem és nagyobb fedezet esetén folyósíthatja. A bankok oldaláról nézve pedig többlettőke követelményeket írhat elő az MNB.
Először 2017 közepén használta a jegybank ezt az eszközt, két kereskedelmi banknak ugyanis már külön előírásokat tett, hogy képezzen több tőkét a fennálló hitelállománya mögé, hiszen úgy látta a jegybank, hogy nem eléggé jó a portfóliója, vagyis sok a nem teljesítő hitel.
A jegybank a jelenlegi helyzetben sokkal jobban felkészült a hitelezés felfutására, mint mondjuk 2008 előtt, a devizahitelezés felfutása idején. Az ügyfelek érdekét szem előtt tartva idén májusban hirdette meg az MNB a fogyasztóbarát hitelminősítést, amit elsőként július elejétől az FHB szerzett meg.
A minősítés feltétele, hogy a hitelek kamatfelára nem haladhatja meg a 3,5 százalékot, a folyósítási díj legfeljebb a hitelösszeg 0,75 százaléka, de maximum 150 ezer forint lehet, míg az előtörlesztési díj nem haladhatja meg kívánt összeg egy százalékát.
(Híradó - Summa)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready