Pedig eddig úgy tűnt, hogy a 25 milliárdos kommunikációs keret kőbe van vésve. Az Nkoh létrehozását követően ekkora összeggel írták ki az első keretmegállapodásra a közbeszerzést, és akkor elégnek is bizonyult egy évig az állami megrendelések finanszírozására ez a pénz. (A hivatal működésének lényege, hogy először egy gigatender során kiválasztanak három – eddigi tapasztalatok alapján többnyire Fidesz-közeli – ügynökséget, majd azok minden egyes állami beszerzésért külön versenyeznek egymással.)

Bár a tavalyi keretmegállapodásra meghirdetett pályázatban eredetileg nem tüntettek fel összeget, egy idő után ide is bekerült a már ismert 25 milliárdos szám, és a végül novemberben kötött szerződésben is ez szerepel keretösszegként. Hiába írták alá azonban csak idén januárban – másfél hónappal a keretmegállapodás szignálása után – az első Nkoh-s kontraktusokat, tavasz közepére már biztosan túl voltak ezen az összegen.

A szerződés szerint pedig az összeg kimerülésével a megállapodás megszűnik. Azaz valamikor áprilisban új gigatendert kellett volna kiírni, és amíg ez nem zárul le, újabb állami kommunikációs költésekre nem kerülhetett volna sor. Ám ennek ellenére sor került. Hogy mást ne említsünk, a kormányzat azóta is úgy szórja a pénzt kék plakátokra, mintha nem lenne holnap. Így fordulhatott elő, hogy mostanra jóval 35 milliárd forint fölé kúszott az állami kommunikációs költés.

Az első ránézésre durva szerződésszegés azonban valójában nem az.

A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő szerint csak „gyöngyszemnek” minősített kontraktusba ugyanis elrejtettek egy trükköt, amelynek értelmében a 25 milliárd forintos keret kétszer feltölthető. Sőt, ezzel párhuzamosan az eredetileg 12 hónapra kötött megállapodás hatálya is meghosszabbítható, méghozzá összesen három évre.

Magyarul a szerződés a korábbi hírekkel ellentétben nem egy esztendőre és 25 milliárd forintra szól, hanem vagy három évre, vagy 75 milliárdra, attól függően, melyik fut ki előbb.

Most inkább úgy tűnik, hogy a pénz lesz a szűk keresztmetszet. Bár a második negyedévben lassultak a költések, hiszen több állami cég és egyéb szervezet még január és március között megkötötte egész évre a szerződését, a kampány durvulása újabb lökést adhat a megrendeléseknek. Ha pedig az első fél évben tapasztalt ütemben folytatódik a költekezés, akkor a kétszeri visszapótlás ellenére is még a jövő évi parlamenti választások hajrája előtt kiürülhet a kassza.

Az első feltöltésre egyébként minden bizonnyal már sort is kerítettek, hiszen hogy máshogy járhatnánk bő 10 milliárddal a keretösszeg fölött? A lap kereste kérdéseivel az Nkoh-t, szerették volna megtudni, saját kalkulációik szerint milyen összegű költésnél tartanak az állami szervezetek, illetve milyen lépéseket tett a hivatal emiatt, lapzártáig azonban nem válaszoltak.

Mindenesetre a 75 milliárdos költés szűk másfél év alatt elég nehezen védhető, különösen, hogy az Nkoh-t papíron spórolási céllal hozták létre.

A kommunikációs hivatal egyik legnagyobb megrendelőjének számító Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, Rogán Antal az első 25 milliárdos keretösszeget mindig azzal próbálta védeni, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején, 2006 és 2010 között ennél jóval többet, 84 milliárdot fordítottak reklámcélokra. Ez az összeg viszont összemérhető azzal, amit most kevesebb mint feleennyi idő alatt költhetnek el.

Nobilis Márton kicsit nagyobbat mondott, mint Rogán, de a mostani költés fényében ő sem tudott elég nagy összeggel előhozakodni. Az Nkoh első elnöke (aki még 2015-ben mondott le pozíciójáról) a hivatal felállítása előtt a Portfóliónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az új rendszerben évi 10-15 milliárdot spórolhat az állam. Szerinte korábban 40 milliárd ment el kommunikációs célokra évente. Azaz 5 milliárddal több, mint most az első bő hat hónapban. Azonban ez a különbség sincs meg, mivel akadnak olyan központi szervezetek, amelyek nem az Nkoh-n keresztül intézik kommunikációs megrendeléseiket.

(MNO nyomán)